Egy friss felmérés szerint a fiatalok az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profil feltöréstől tartanak a leginkább
A szünidő beköszöntével a diákok a szokásosnál is több időt töltenek az interneten, ahol számos veszély leselkedhet rájuk. Egy friss felmérés szerint a magyar fiatalok túlnyomó többsége az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és a profiljai feltörésétől tart a neten. Európa egyik vezető kiberbiztonsági vállalata, az ESET adatai szerint a diákok harmada úgy gondolja, hogy kifejezetten tájékozott a kiberbiztonságot érintő kérdésekben, kétharmaduk pedig ismerni véli a főbb veszélyeket és védekezési módokat. Sajnos a bűnözők egyre kreatívabb módszerekkel keresik meg a diákokat, ezért az alábbiakban sorra vesszük a fiatalokra leggyakrabban leselkedő veszélyeket és tippeket adunk a biztonságosabb netezéshez. Az ESET kiberbiztonsági kisokost is készített kifejezetten diákoknak, amely a szülők és tanárok számára is hasznos lehet.
Az ESET felmérése[1] szerint csak minden ötödik magyar diák érzi magát biztonságban neten. A legtöbben (78%) az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profil feltöréstől tartanak. A diákok többsége (54%) fél a kártékony programoktól, kéretlen levelektől és rosszindulatú appoktól, és minden második diák tart attól, hogy online vásárlás miatt kerülhet bajba. A felmérésben résztvevő diákok amiatt is aggódnak, hogy bizalmas információk, képek szivárognak ki róluk a közösségi médiában (43%), cyberbullying, azaz online zaklatás és gyűlöletkeltés áldozatává válnak (35%), vagy online ragadozók környékezik meg őket (28%).
A gyerekek – és persze a felnőttek is – minden olyan eszközön ki vannak téve a kiberbűnözőknek, amely internetkapcsolattal rendelkezik. Itt nem elég a számítógépre, tabletre és az okostelefonra gondolni, hiszen az okosóráktól kezdve a játékkonzolokig számos egyéb eszköz is internetkapcsolattal működik. A kiberbűnözők célja pedig az, hogy az eszközök biztonsági réseit, illetve a felhasználók óvatlanságát kihasználva olyan bizalmas adatokhoz jussanak, amelyekkel meglophatják, megkárosíthatják, megzsarolhatják az áldozatokat.
A bűnözők előszeretettel szerzik meg a fiatalok jelszavait, azonosító számait, hitelkártya-, vagy társadalombiztosítási adatait, hogy azokat a legkülönbözőbb törvénytelen célokra használják, például hiteligénylésre, vagy nagy értékű internetes vásárlásra. A csalók gyakran keresik meg a fiatalokat olyan – nem létező – luxustermékekkel, amelyeket hamis webáruházakban „árulnak”, illetve csali állás- és ösztöndíjajánlatokkal, melyekért részletes személyes adatokat, sőt ezen felül akár állítólagos „regisztrációs vagy feldolgozási díjat” is kérnek.
A korosztály nem csak az anyagi, hanem a lelki természetű veszélyeknek is ki van téve, elég csak az online zaklatásra, azaz a cyberbullyingra gondolni. Ilyenkor jellemzően rosszindulatú, sértő, lejárató üzeneteket osztanak meg egy fiatalról a közösségi oldalakon, chat alkalmazásokban, fórumokon, vagy akár online játékok csevegőiben, ami az egyik, legnehezebben kezelhető pszichés kihívás. Szintén kifejezetten veszélyesek a „szerelmi csalók” és „bizalmas barátok”, akik gyakran a közösségi médiában adják ki magukat olyan társkereső személynek, aki a kiszemelt áldozatnak – a róla elérhető információk alapján – valószínűleg tetszeni fog. Ha sikerül a kapcsolatfelvétel, privát üzenetekben igyekeznek bizalmas viszonyba kerülni, hogy pénzt csaljanak ki, vagy ami még veszélyesebb, hogy személyes találkozókra vegyék rá a fiatalokat.
Csizmazia-Darab István, az ESET kiberbiztonsági szoftvereit forgalmazó Sicontact Kft. IT biztonsági szakértője szerint az alábbi trükkökkel a diákok is túljárhatnak az online csalók eszén.
- Használj otthoni, iskolai hálózatot, vagy mobilnetet, vagy virtuális magán hálózatot (VPN), ami titkosítani fogja az összes adatot. Kerüld a jelszóval nem védett nyilvános Wi-Fi kapcsolatokat.
- Ne tedd nyilvánosan elérhetővé a saját, illetve az ismerőseid személyes adatait a közösségi médiában, legyen szó nevekről, születési dátumokról vagy földrajzi elérhetőségről.
- Gyanakodj, ha e-mailben személyes információkat kérnek tőled, hiszen a bankok, szolgáltatók nem így szokták felvenni az adataidat.
- Alapszabály, hogy a neten, ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában átverés. Igaz ez olcsó termékekre, irreálisan jól fizető állásokra és túlságosan könnyen megszerezhető ösztöndíjakra is.
- Ha online zaklatnak, ne reagálj, hanem készíts mentéseket, képernyőképeket a bántó üzenetekről, hogy a későbbiekben bizonyítani tudd az online zaklatás tényét. Fordulj szüleidhez, tanáraidhoz, a szolgáltató ügyfélszolgálatához vagy tégy bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságoldalán.
- Ha egy idegen chatüzenetekben próbál kapcsolatba lépni veled és rövid időn belül szerelmet is vall, vagy mély barátságról számol be, akkor ott valami nagyon gyanús, légy óvatos! Akár egy gyors, kép alapján történő kereséssel is kiderülhet, hogy valós, vagy esetleg közismerten veszélyes személlyel van-e dolgod.
- Gondold meg, kivel osztod meg a webkamerád képét, és ha nem használod, mindenképp takard le és kapcsold ki.
- Ha okosórát veszel, járj utána, hogy a gyártó garantálja-e a titkosított kommunikációt az eszköz és a szerverei között!
- Használj olyan internetbiztonsági megoldást, amely szoftveres szinten képes védeni az eszközeidet, ilyen például az ESET Internet Security, amelyet ingyenesen is ki lehet próbálni.
Az ESET kifejezetten a diákok számára kiberbiztonsági kisokost is összeállított, amely innen letölthető. Az összefoglaló nem csak a diákok, hanem a szülők és pedagógusok számára is hasznos segítség az internetes biztonságot érintő kérdésekben, legyen szó védekezésről vagy megelőzésről.
[1] A nem reprezentatív felmérés 2022 májusában készült 200 diák bevonásával.
