Mit deríthetnek ki a CT-vizsgálatok egy dobókockáról, egy hun kori kardról és egy középkori késről? A radiológia különleges információkkal segíti a régészek munkáját.
Egy hun kori kardot és egy középkori kést vizsgáltak legutóbb az Affidea Mammut II. Diagnosztikai Központ CT-berendezésén a Budapesti Történeti Múzeum megbízásából. Az Affidea a főváros múzeumának foglalkozásegészségügyi és szakmai partnere, s ez az együttműködés nem csak a munkatársak évenkénti szűrésére, de alkalmanként régészeti leletek, műtárgyak vizsgálatára is vonatkozik. Kertész Mónika, az Affidea Mammut II. Diagnosztikai Központ operatív vezetője a kezdetekre visszatekintve elmondta: „Pár évvel ezelőtt az egyik restaurátor egy különleges persellyel érkezett az éppen aktuális egészségügyi szűrésre. Az agyagedényben érezhetően volt valami, de nem szerették volna feltörni azt. Ekkor merült fel az ötlet, hogy röntgenezzük meg a régi tárgyat, amelyet végül komputertomográffal kellett megvizsgálni a lényegesen jobb kép elérése érdekében. Ekkor kezdődött a múzeum és az Affidea különleges, történelmi leletek vizsgálatára vonatkozó együttműködése.”
Mint ismeretes a komputertomográf vagy ismertebb, rövidített nevén CT, egy olyan, röntgensugárral működő berendezés, amely több harántszeletben készít felvételt az élő szervezetről vagy jelen esetben egy-egy műtárgyról. Ezekből a rétegfelvételekből a számítógép háromdimenziós térbeli képet állít elő. Az olyan tárgyaknál, amelyeket komolyabb korrózió vagy rozsda fed, nagyon fontos, hogy a CT belepillantást nyújt a tárgy belsejébe és megmutatja például a fémtárgy eredeti alakját, szerkezetét. A legutóbb egy hun kori kard került elő a fővárosi Dagály utcából, amely szabad szemmel csak a teljesen korrodált elformátlanodott külsejét mutatta, de CT-vel nagyon szépen lehetett látni a keresztvasat, a markolat alatti, illetve a tok szája körüli fémerősítést és díszítést is. Az is kiderült, hogy a tok készítéséhez kétféle fémet használtak.
A történeti tárgyak CT-vizsgálatának azért van jelentősége, mert a restaurátorok a legtöbbször a textillel, fával vagy bőrrel burkolt tárgyak felszínét nem szívesen bontják meg. A CT viszont segít a burkolaton belül lévő tárgy alakjának és anyagának feltérképezésében, megmutatja a határvonalakat és azt is, ha valahol a tárgy üreges. „Egy pár évvel ezelőtt egy különleges dobókockát is megvizsgáltunk CT-vel, ami elsőre cinkeltnek tűnt.” – mesélte Rácz Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum műtárgyvédelmi osztályvezetője – „A restaurátor azt szerette volna kideríteni, hogy dobásnál a kocka miért mindig ugyanarra az oldalára fordul. A CT-felvételről kiderült, hogy nincs benne oda nem illő fém, viszont a számokat jelző furatok mélysége eltérő volt, és ez okozta az egyensúlykülönbséget. Azóta sem tudjuk, hogy szándékos volt-e a kocka ilyen kialakítása vagy véletlen.”
Legutóbb egy különleges kést vizsgáltak az Affidea CT-berendezésével, amely a Budai Vár egyik kútjából került elő. Rácz Katalin kifejtette: „Egy olyan fanyelet találtunk a kútban, amelybe úgy tört bele a fémrész, hogy nem tudtuk megállapítani szabad szemmel, hogy vajon az a penge tokja vagy pedig maga a késnyél. A CT mutatta meg, hogy ez a tárgy a kés nyele és még benne volt a pengetüske is, így ennek a széléhez igazítva a többi lelet között megtaláltuk magát a pengét is. Ez a kés különösen azért érdekes, mert a nyélen, illetve a pengén is volt egy, a kút nedves körülményei miatt épen maradt díszített bőrtok. A kis, kézbe illő kést valamikor az Árpád-kor vége felé dobták tokostól a kútba.” A kést várhatóan a nagyközönség is láthatja majd a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a középkori ásatások jövő évi kiállítási anyagában. A korábban említett persely és a benne talált 300 ezüstpénzt is itt volt kiállítva tavaly. A Budapesti Történeti Múzeum tagintézményei (a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum, a Budapest Galéria és az Aquincumi Múzeum) sokszínű programmal várják hajnalig a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján.
Kard illusztráció – fotó: Erős Dóra
