Bencsik János, most leköszönő, de korábban jobbikos országgyűlési képviselő a felnevelt gyermekek számát és iskolai végzettségét figyelembe vevő szülői nyugdíj bevezetését kezdeményezte a parlamentben.
A politikus az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb társadalmi igazságtalanságát orvosolná ez a javaslat, megelőzve a nyugdíjrendszer összeomlását is.
A képviselő javaslata az 1970. január 1. után születettekre vonatkozna, és a nyugdíjak legfeljebb 95 százalékát folyósítanák a hagyományos elv szerint, amely a szolgálati időn és az átlagkereseten alapul. A javaslat szerint a fennmaradó öt százalékot szülői nyugdíj formájában fizetnék. amelynek összegét az határozná meg, hogy az adott nyugdíjas hány gyermeket nevelt fel, és azok milyen legmagasabb iskolai végzettséget értek el.
Jogi szakértőnktől azt kérdeztük, hogy a javaslat nem ütközik-e a visszamenő hatályú törvénykezés tilalmával?
„Valóban több szempontból furcsa a kezdeményezés, bár az adatok alapján ez egyfajta bónusz nyugdíj lenne, hiszen az alapnyugdíj 95 %-ának számítása nem változna. Visszamenőlegesen is be lehet vezetni, mert nem jelent többlet kötelezettséget, hanem jogot állapít meg.
Kicsit szerencsétlen a kezdő dátum, hiszen az 1970-ben születettek (gondolom, ez legalább 1978-ig igaz) jelentős része már nem fog gyereket vállalni, sőt a nők legnagyobb része fizikailag sem képes rá. Be lehetne vezetni, de felmenő rendszerben, kb. úgy, hogy a ma 18 éves korosztályt érintse, akik még erre tekintettel tervezhetnék az életüket.
A szempontjai is részben elfogadhatóak, de a gyerekek iskolai végzettségéhez kötni a juttatást, az már súrolhatja diszkrimináció fogalmát, továbbá a gyakorlatban előjöhet, hogy ki milyen környezetben él. Például a szegényebb, képzetlenebb rétegeknek ez megint nem sok jót jelentene. A nyugdíjrendszer összeomlását nem értem, ez hogyan tudná megakadályozni. Aki ettől az 5 %-tól azt várja, hogy ennek tudatában mindenki több gyereket vállal majd és azokból mind akadémikus lesz, az szerintem csalódni fog.
Ez olyan téma lehet ez, ami sokakat érdekel, Bencsik is ezért dobhatta be.”
Arra a kérdésünkre, hogy ez nem visszamenőleges lenne?, a következő választ kaptuk: „De, a visszamenőleges hatály tilalma nem egy abszolút tilalom, nem vonatkozik azokra az esetekre, ha többlet jogot állapít meg a szabály, kötelezettséget töröl el vagy könnyít, mentesít valamilyen hátrányos feltétel alól. Ez a felvetés pedig jogmegállapítónak tűnik az eredeti rövid közlemény alapján.
Kicsit precízebben kifejtve az aggályokat.
Elsősorban szerintem egy jogosultságot állapít meg, aminek feltételei vannak. Nem jelent automatikus kötelezettséget az összes érintettnek, de természetesen azért ez a szabályozás eléggé határeset, inkább azt javasolnám, hogy a mostani 18 évesekre lehetne egy hasonló megoldást bevezetni, mert ők még döntési helyzetben vannak és biológiai szempontból is esélyesek, míg a mai 40 + korosztály nincs ebben a helyzetben, főleg biológiai szempontból.”- értelmezte jogi segítőnk a tervezetet.
Kertész Z István
