Ebben a cikkünkben a kapcsolt vállalkozásokról lesz szó. Kitérünk a fogalmára, megnézzük, hogy KIVA és KATA szempontból mit kell tudni. Majd megnézzük még a helyi iparűzési adó kapcsán, hogy mi a helyzet vele, és végül a bejelentési kötelezettségre is kitérünk.
A kapcsolt vállalkozás a hazai szabályozásban
A hazai szabályozási környezetben többféleképpen is meg van határozva a kapcsolt vállalkozás, mint fogalom. Foglalkoznak vele az adójogszabályok, a számviteli törvény, de a Polgári törvénykönyv is.
Fogalma a Tao szempontjából
Találunk szabályokat a kapcsolt vállalkozásokról a Tao, a KATA, a reklámadó, a KIVA és a helyi iparűzési adó vonatkozásában is.
A Tao törvény 4. § 23. pontja részletesen meghatározza, hogy mikor beszélhetünk kapcsolt vállalkozási viszonyról. Jóval részletesebb a magyar törvényi meghatározás, mint a nemzetközi. Ez utóbbi ugyanis pl. nem tekinti kapcsolt viszonynak a közeli hozzátartozókat (szülő, gyermek, házastárs, testvér). De még az ügyvezetés egyezőségét sem. Emellett a telephellyel kapcsolatos kikötések is nagyon részletesek itthon.
Pár szóban érdemes még a többségi befolyásra is kitérni. A Ptk. befolyásról szóló (8:2. §) bekezdésének értelmében az 50% feletti szavazati részesedést jelenti, valamint meghatározó befolyás útján valósulhat meg.
A számviteli törvény szerint
A Tao törvénnyel ellentétben a számviteli törvény 3. § (7.) bekezdése csak gazdasági társaságok között értelmezi a kapcsolt viszonyt. Ennek megfelelően ilyen vállalkozásnak minősül az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalat. Ez utóbbiaknál a Ptk.-val ellentétben nincs szükség 50% feletti szavazati részesedésre. Kapcsolt félnek tekinti a közös vezetésű és a társult vállalkozást is a maga 33%-os, illetve 20%-os szavazati arányával.
Fontos még tudni, hogy a Tao törvény szerinti fogalmazást kell alkalmazni a transzferár szabályozás kapcsán.
Kapcsolt vállalkozások KATA és KIVA esetén
KATA esetén kapcsolt vállalkozói viszony nem értelmezhető két egyéni vállalkozó között. A 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6a) és (6b) bekezdése szerint a kisadózóval kapcsolt viszonyban álló kifizetőtől származó bevételt 40%-os adómérték terheli.
KIVA esetén kapcsolt vállalkozásnak minősül a Tao törvény 4. § 23. pontja szerinti cég. A KIVA adóalanyiság választásakor is fontos, hogy van-e ilyen vállalkozás. Ha ugyanis a Tao törvény szerint van, foglalkozni kell az állományi létszámmal és a bevételre vonatkozó értékhatárok számításával.
A helyi iparűzési adó
A kapcsolt vállalkozással kötött ügyletnél a szokásos piaci árat kell alapul venni. Ha csökkenne az iparűzési adó alapja, csak egy feltétellel lehet alkalmazni. Ha a felek azonosan nyilatkoznak, azaz hogy a másik fél ugyanakkora összeggel növelte az iparűzési adó alapját.
Bejelentési kötelezettség
A transzferárazási szabályok értelmében az adóévben bejelentési kötelezettsége van annak az adózónak, aki üzleti kapcsolatba lép a kapcsolt féllel. A Tao tv. szerint a mulasztás akár 500 ezer Ft bírsággal is járhat./X/
