Megjelent a KSH Agrárcenzus 2020 című kiadványsorozatának Vidékfejlesztés része
A hazai gazdaságok 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült vidékfejlesztési támogatásban[1] 2018 és 2020 között. A támogatott gazdaságok használták az ország teljes mezőgazdasági területének 70, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát. Arányuk Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeit ismertető sorozatának most megjelent, Vidékfejlesztés című kiadványában.
A KSH az agrárcenzus − az ország valamennyi gazdaságát érintő, tízévente ismétlődő teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtése – során a Magyar Államkincstár (MÁK) támogatási adatbázisának felhasználásával vizsgálta a Vidékfejlesztési Programban részt vevő gazdaságok statisztikai jellemzőit. Az adminisztratív adatok felhasználásának eredménye szerint összesen 508 milliárd forint vidékfejlesztési támogatást ítéltek meg a vizsgált intézkedések keretében 2018. január 1. és 2020. december 31. között. A KSH által az agrárcenzus során összeírt 241 ezer gazdaság 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült támogatásban. Ezek a gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát, mintegy 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát, megközelítőleg 1,4 millió állategységnyi[2] haszonállatot. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes standard termelési értékének 67 százaléka, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44 százalékát használták fel.
A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott, míg Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya.
A mezőgazdasági területet használó[3] gazdaságok 19 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között. Az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92 százaléka vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 300–1200 hektár közötti területet használók még 87, az 5–300 hektár közötti területen termesztők 39, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodók 6 százaléka igényelt támogatást.
A tendencia az állattartó gazdaságok esetében is megfigyelhető: míg a 100 vagy az annál több állategységgel rendelkező gazdaságok 74 százaléka volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, addig a 20–100 között tartóknak már csak alig több mint a fele (56%), az 5–20 közöttiek 29, míg az 5 állategységnél kevesebbet tartó gazdaságoknak már csak 8 százaléka volt kedvezményezett. Átlagosan az állattartó gazdaságok 14 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban.
Gazdaságtípus szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók (28%), a vegyesnövény-termesztők (26%) és a szántóföldinövény-termesztők (24%) jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságoknak mindössze 3 százaléka részesült ilyen támogatásban, mivel az ebbe a csoportba tartozó sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatása nemzeti forrásból biztosított.
A KSH és a MÁK adatainak együttes felhasználásával látható, a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a Vidékfejlesztési Programban, 24 százalékuk részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek a 14 százaléka. Az irányító mezőgazdasági végzettsége szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb (43%) a vidékfejlesztési támogatásban részesültek aránya. A legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők 27, a mezőgazdasági képzettség nélküliek 9 százaléka részesült támogatásban.
