Napjaink egyik legjelentősebb kihívása, hogy mennyire tudunk lépést tartani a rohamtempóban fejlődő, mind inkább digitalizálódó világgal.
Az életünk minden szegmensében jelen lévő digitális megoldások számos előnnyel járnak: egyrészt kényelmesebbé, gyorsabbá, és egyszerűbbé teszik a mindennapokat, másrészt pedig erőforrást szabadítanak fel, mindezzel növelve a hatékonyságot és az eredményességet. A számos előny mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a kockázatokról sem. Az adatvédelem, az adatbiztonság és a GDPR szabályokra való fokozott figyelem mellett, rendkívül fontos, hogy az esetleges kibertámadásokkal, adathalászattal, adathamisítással szembeni védekezésre is kiemelt figyelmet fordítsunk.
A kiberbiztonság, vagy másnéven digitális biztonság alatt azon lépések összességét értjük, amelyek a digitális adatok, eszközök, illetve folyamatok védelmét igyekeznek garantálni. A digitális tér biztonságának a megóvása össztársadalmi érdek és feladat, amelyben nem csak az állampolgároknak, hanem az állami és a piaci szférának is jelentős szerepe van, főként egy olyan nehéz és bonyolult időszakban, amikor a biztonságunk talán minden eddiginél értékesebbé vált. Elengedhetetlen tehát, hogy abba a térbe is megteremtsük a nyugodt körülményeket, ahol az életünk nagy részében jelen vagyunk, ez pedig ma a virtuális tér.
Az elmúlt hetekben több híradás is rámutatott a digitális világban megjelenő fenyegetések azon formáira, amelyek az állami intézményrendszereket, a piac szereplőit, a különböző média felületeket, vagy a társadalom széles rétegeit is rendkívül hátrányosan érinthetik. A kibertér növekvő veszélyei közé tartoznak például a különféle vírusok, adathalász próbálkozások, az álhírek terjedése, vagy az olyan kibertámadások, amelyek már a világ bármely pontjáról érkezhetnek. Az adatvagyon ma az egyik legnagyobb érték, éppen ezért fontos, hogy egyéni és szervezeti szinten is kialakításra kerüljenek azok az intézkedések, folyamatok és szokások, amelyek garantálják a kezelt adatok, ezáltal pedig a digitális tér biztonságát is.
Az Állami Számvevőszék kiemelt feladatának tekinti, hogy felhívja a figyelmet a kiberbiztonsági kockázatokra, és megossza jó gyakorlatait a kibertér veszélyeinek kivédése érdekébe. Ennek egyik lépéseként szervezte meg az ÁSZ az általa kezdeményezett DiscussionPoint Quarterly elnevezésű nemzetközi webináriumsorozatot, amelynek első témája „A kiberbiztonsági kockázatok és jó gyakorlatok a számvevőszékek működésében” volt. Az esemény rávilágított arra, hogy a kiberfenyegetettség a számvevőszékek körében is egyre gyakrabban észlelt veszély, amelynek mérséklése közös cél. Az intézmények egyetértettek abban is, hogy szükség van információbiztonsági szemléletformálásra, amelyre vonatkozóan a számvevőszékeknek a jövőben fontos szerepe lesz.