A Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ kiadásában megjelenő Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 55. számaként jelent meg Hózer Benjámin Munkáskerület? című könyve. A könyv bemutatójára Árpádföldön a Tóth Ilonka Emlékházban került sor. Az eseményt Budapest 16. kerületének polgármestere, Kovács Péter nyitotta meg, a könyvet Gábriel Tibor, a Budapesti Honismereti Társaság titkára mutatta be.
A szerző a következő szavakkal ismerteti könyvének mondanivalóját: „A »legvidámabb barakk« vagy »gulyáskommunizmus« – ahogy a köznyelvben emlegetni szokás. Egy fegyveres forradalommal kezdődött, és egy társadalmi forradalommal végződött. Az én feladatom pedig beszámolni. Beszámolni 32 évről objektíven, hitelesen, a kerületünk vonatkozásában.” Az előző sorok már sejtetni engedik a korszakot, melyről a könyv szól, az 1957 és 1989 közötti időszakot. A helyszín, melynek szocialista mindennapjairól ad átfogó képet Hózer Benjámin, Budapest 16. kerülete, a főváros egyik peremkerülete vagy, ahogy mostanában hívják, kertváros. Az író, aki a rendszerváltás után született objektív módon, alapos kutató munka során tárta fel az elmúlt időszak 16. kerületre vonatkozó eseményeit. A könyv az élet minden területét érinti: demográfia, lakásviszonyok, gyermeknevelés, kultúra-művelődés, közlekedés, foglalkoztatottság, üzemek, termelőszövetkezetek, úttörő mozgalom, sport, közigazgatás, munkásőrség.
A könyv egyaránt szól a fiatalabb korosztálynak, akik a korszak után születtek és az idősebbeknek is, akik ebben a világban éltek. A fiatalok tanulhatnak a Kádár-korszakról, megismerkedhetnek új fogalmakkal, képet kaphatnak szüleik, nagyszüleik életéről. Az idősebb korosztály, aki tanúja volt a mindennapoknak, átélte azokat, az ő számukra is nyújt újdonságot a könyv, hiszen nem minden eseményről volt/lehetett tudomásuk.
