Még érzelmileg is fontos, hogy biztosan elérhető és pontos információkhoz jussunk, ha gyermekeinkről van szó.
Éppen ezért az Állami Számvevőszék egy helyzetfeltáró elemzés keretében felmérte, hogy a nem állami humánszolgáltatók által fenntartott, a gyermekek oktatását, fejlesztését, az idősek és rászorulók szociális ellátását szolgáló intézmények fontos, anyagi jellegű információi mennyire elérhetők a szülők, hozzátartozók számára. A díjak, a lehetséges kedvezmények, a feltételek ismerete – legyen szó bölcsődéről, óvodáról, zeneiskoláról vagy a többi szociális, oktatási és gyermekvédelmi intézményről – a legtöbb családban az alapvető döntési tényezők közé tartozik. Az állam, amely jelentős összegekkel részfinanszírozza ezen intézmények feladatellátását, nem véletlenül alkotott olyan jogszabályokat, amelyek digitális korunknak megfelelően gyűjtőoldalakon teszik kötelezővé a meghatározott tartalmú információk mindenki számára elérhetővé és ezáltal összehasonlíthatóvá tétetelét. Az ÁSZ helyzetfeltáró elemzése kimutatta, hogy milyen változásra van szükség a jogszabályok előírta transzparencia teljes körű megvalósításához.
Az Állami Számvevőszék az elmúlt években számos ellenőrzést folytatott le azon nem állami humánszolgáltatóknál, amelyek összességükben jelentős, az állami költségvetésből származó összegekkel gazdálkodnak. Az ellenőrzések elsődleges célja annak értékelése volt, hogy az államháztartáson kívüli köznevelési és szociális intézmények fenntartója biztosította-e a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás alapvető feltételeit a működés és a gazdálkodás szabályozásával. Éppen a napokban jelent meg a legutóbbi, több száz intézmény ellenőrzésének eredményeit összefoglaló három ÁSZ jelentés.
Jelen helyzetfeltáró elemzésben pedig a köznevelési és szociális, valamint gyermekjóléti közfeladatokat ellátó nem állami humánszolgáltatók esetében az ÁSZ már a szolgáltatásokat igénybe vevők, a szülők, hozzátartozók szempontjából az intézmények közötti döntésüket befolyásoló információk elérhetőségét vette nagyító alá. A kiindulópont természetesen az volt, hogy a transzparencia objektív feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő minőségű, módszertanú információk, amelyek nem csupán a pontos tájékoztatást, hanem a költségvetési döntéshozók tisztánlátását is szolgálják. Ezért az átláthatóságot elsődlegesen a jogi szabályozásnak kell biztosítania.
Az elemzés a szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén megállapította, hogy a transzparencia a jogszabályi rendelkezések alapján elvileg biztosított, a gyakorlatban viszont az a rész, amely szerint az országos jelentési rendszer adatai bárki számára hozzáférhetők kell, hogy legyenek, nem teljesül, azaz a térítési díjak a nyilvánosság számára nem elérhetők. A terület gyűjtőportálján, a Szociális Ágazati Portálon a kereséshez belépési kód szükséges, ezzel azonban a lakossági látogató nem rendelkezik.
A köznevelés területén a térítési díjakhoz kapcsolódó információk ugyan az Oktatási Hivatal honlapján elérhetőek, ugyanakkor a jogszabályok által előírt tartalom az esetek nagy részében csak részlegesen, esetlegesen jelenik meg. Ez szintén a transzparencia érvényesülésének hiányára mutat rá.
A helyzetfeltáró elemzés alapján szükségesnek mutatkozik, hogy az érintett hatóságok és az érintett intézmények egyaránt és együttműködve intézkedjenek a jogszabályok hiánytalan érvényesülése, tehát a gyermekeik sorsát intéző szülők, az idősek és rászorulók hozzátartozói reális, megfontolt döntéseihez szükséges információk hiánytalan elérhetősége érdekében.
