Hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást, amely során a daganatszöveteket -40 Celsius fokon roncsolják.
Az eljárás előnye, hogy a fagyasztás érzéstelenítő hatása révén altatás nélkül, csupán helyi érzéstelenítésben történhet, így mások mellett olyan idős szívbetegeknél is megoldást nyújthat ez a beavatkozás, akiknél az altatásos műtét ellenjavalt. A műtétekre december végén került sor, a betegek azóta is jól vannak, és a februári kontrollvizsgálat eredménye is megnyugtató eredményt hozott.
A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájához tartozó Képalkotó Vezérelt Ablációs Központban (KVAK) egy 46 és egy 59 éves, vesedaganatban szenvedő férfin végezték el hazánkban elsőként a krioablációs beavatkozást karácsony előtt. A helyi érzéstelenítésben történt szövődménymentes műtétet követően másnap mindkét beteg otthonába távozott, így az ünnepeket már családjukkal tölthették.
A hűtést mint fájdalomcsillapító eljárást hosszú ideje használjuk, és az is köztudott, hogy az extrém hideg hőmérsékletnek szövetroncsoló hatása van. A krioabláció módszere az, hogy ezt a hideget fókuszáltan az elpusztítani kívánt szövetben alkalmazzuk: a speciálisan erre kialakított kezelőtűt ultrahang, CT vagy egyéb képalkotó módszer segítségével juttatjuk el a daganatos szövetbe, majd azt nagy nyomású argon gáz segítségével -40 Celsius fokra hűtjük
– ismerteti dr. Deák Pál Ákos egyetemi docens, akinek vezetésével hajtották végre a műtéteket. A KVAK vezetője hozzáteszi: a kezelés során több, fagyasztásból és olvasztásból álló ciklus követi egymást. A hűtés-olvasztás hatására négy különböző folyamatnak köszönhetően károsodik a daganatszövet: a hűtés miatt jégkristályok keletkeznek a daganatos sejtekben, továbbá a fagyasztás akadályozza azok sejthártyán keresztüli folyadékmozgását is (ozmózis) – ezek a folyamatok direkt módon roncsolják a rosszindulatú elváltozást. Az első két mechanizmust közvetve támogatja, a szervezet természetes immunválasza, emellett a fagyasztott szövetrészben megszűnik a véráramlás (ischaemia), így a daganatos sejt nem tud táplálékot felvenni, vagy regenerálódni.
A krioabláció segítheti az egyre szélesebb körben alkalmazott, személyre szabott orvoslást, a daganatellenes immunterápia hatását is, mert ebben az eljárásban is csak a daganatsejtek elpusztulnak el. A szervezet számára fontos fehérjék és egyéb molekulák viszont az immunrendszer számára felismerhetők lesznek a fagyasztást követően, tehát a beteg saját immunrendszere is a daganatok ellen dolgozhat – részletezi az intervenciós radiológus.
A krioablációt a jóindulatú daganatok gyógyításában már néhány éve használják, ám a rosszindulatú daganatok terápiájában hazánkban először alkalmazták. A központi idegrendszeri daganatok kivételével szinte minden tumor – többek között tüdő-, csont-, máj-, mellékvese-, vese- és prosztatadaganat – kezelhető krioablációval. A terápia alkalmazásáról személyre szabottan az intervenciós radiológus hoz döntést többek között a tumor elhelyezkedése alapján. A beavatkozás egyik nagy előnye, hogy kisebb a műtéti terhelés, hiszen a nagy onkológiai műtétekkel szemben ez helyi érzéstelenítésben végezhető, a daganatkezeléshez nem szükséges altatás, ugyanis a fagyasztásnak önmagában is érzéstelenítő hatása van. Így idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, illetve más ok miatt nem altatható betegek számára is elérhető a beavatkozás egyedi méltányosság alapján társadalombiztosítási finanszírozással – ismerteti a szakember.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
