Orbán Viktor kedden Moszkvába utazik, hogy találkozzon Putyin orosz elnökkel. Megbeszélésük kivételes alkalmat kínál a politikai partnerség megerősítésére, így arra, hogy Magyarország hídépítő szerepre vállalkozzon Kelet és Nyugat között egy leendő európai biztonsági rendszer megteremtése érdekében – írta a Magyar Békekör a látogatás előtti kommentárjában.
A NATO-ban nincs más ország, amely olyan jó viszonyba került volna a keleti nagyhatalommal, mint hazánk. Hat százalékos gazdasági növekedésünkben alapvető szerepet játszott az energiabiztonság, melyet az orosz gázellátásnak köszönhetünk. Orbán még több gáz szállításában szeretne megállapodni a Gazprommal. Még jobban szeretné kihasználni a nyugat-európai energiamizéria kínálta lehetőséget arra, hogy az oroszoktól baráti áron kapott gáz egy részét a sokszorosáért adja el a rászoruló Nyugatnak.
Tisztában vannak ezzel az oroszok is, kérdés, mit kérnek érte cserében. Nem kizárt, hogy komolyra fordítják a szót, és politikai együttműködést sürgetnek. De vajon Orbán vállalkozna-e hídépítő szerepre Oroszország és a NATO, EU között? Vagy folytatni akarja önsanyargató politikáját, kitartva azok mellett, akik mindenáron szembe akarják fordítani Oroszországgal, egészen odáig, hogy újabban még NATO-erők hazánkba telepítését is fontolgatják. A keleti óriás biztonságra tart igényt, s kész szavatolni mások biztonságát, ha garantálják az övét. Célját tárgyalásos úton szeretné elérni, de ha nem megy, katonai-műszaki ellenlépésekre is kész, hogy elérje.
Orbánnak kivételes lehetőség kínálkozik most arra, hogy elismerje Oroszország jogát a biztonságos határokhoz, és külön megállapodást kössön a két ország biztonságának kölcsönös szavatolásáról, legalább is lépést tegyen e felé. Vajon merné-e megtenni, vagy legfeljebb csak az országgyűlési választás után?
Az amerikai és NATO érdekek maradéktalan kiszolgálására készülő liberális ellenzékkel szemben Orbán konzervatív tömbje felvilágosultabb vonalat képvisel. Erre utal a keletinyitás-politika, mely fontosnak bizonyult az ország gazdasági fejlődése és kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatainak diverzifikálása szempontjából. Az energiaellátásunk miatt döntően fontos Paks is felépül, ha nem a liberális ellenzék veszi kézbe a kormányrudat áprilisban.
Orbánnak kevés lavírozási lehetősége marad a kialakult nemzetközi helyzetben, amikor Moszkva félreérthetetlenül tudtul adta, hogy a NATO-nak vissza kell vonulnia Kelet-Európából, ki kell vonnia katonáit és fegyvereit mindazokból az országokból, amelyek 1997 után váltak a nyugati tömb tagjává. Tehát hazánkból is. Miniszterelnökünk választás elé került: vagy a lengyel-balti-román-bolgár NATO mellett körömszakadtáig kitartó csakazértis tengelyhez szegődik, vagy elkülönülő magatartást tanúsít, és aktívan közreműködik a kiegyezésben Kelet és Nyugat között.
Ahhoz, hogy hazánk egyaránt jó viszonyban éljen Kelettel és Nyugattal, megkerülhetetlenné vált a keleti reláció politikai erősítése Helsinki szellemében.+++
Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2022/01/16/kulonalkut-javasol-a-bekekor-oroszorszaggal/
Kiadta: Magyar Békekör
