Lavrov figyelmeztette Blinkent, hogy „a legsúlyosabb következményeket fogja maga után vonni”, ha Amerika továbbra sem vesz tudomást a jogos orosz követelésről.
Biztonsági követeléseik közül Lavrov elsőként említette, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei fejezzék be a szövetséges haderők és fegyverzetek Ukrajnába telepítését az orosz határ közelébe.
„Arra várunk, hogy a jövő héten megkapjuk az amerikai fél írásos cikkenkénti válaszát” – tudatta az orosz külügyminisztérium a genfi tárgyalást követően.
A Washington Post értesülése szerint a Biden adminisztráció szeretné, ha Moszkva titokban tartaná a jövő hétre tervezett amerikai választ. Ha az amerikai lap értesülése valósnak bizonyul, arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államoknak rejtegetni valója van az orosz biztonsági követelésekkel szemben. A Washington Post úgy tudja, hogy az amerikai kormány továbbra sem adna pozitív választ Oroszország követelésére, hogy mondjon le Ukrajna bevonásáról a NATO-ba.
A Békekör tudósítója szerint, ha az Egyesült Államok a titkos diplomácia útjára lép, szembe találhatja magát Oroszország nyílt sisakos diplomáciájával, mely vélhetően akkor sem fog lemondani a keleti nagyhatalom biztonságáról, ha ellenlábasa titokban azt szeretné. De az sem zárható ki – véli a tudósító -, hogy az amerikai kormány olyan engedményeket fontolgat a kilátásba helyezett orosz kényszerítő ellenlépések feltételezhető ismeretében, amelyeket saját szövetségesei elől is szeretne eltitkolni, hát még Ukrajna elől.
Az orosz diplomácia nyílt sisak politikájára jellemzően Moszkvában olyan részleteket is kitálaltak a genfi tanácskozásról, amelyekről az amerikai fél hallgat. Ukrajnáról azt mondta Lavrov Blinkennek, hogy Kijevnek mielőbb közvetlen kapcsolatba kell lépnie a luganszki és a donyecki népköztársasággal, a minszki megállapodások teljes végrehajtásáért. Az orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatokat mindkét fél nem kielégítőnek minősítette, és megállapodott, hogy szakértőik munkához látnak a diplomáciai képviseletek működésének és a vízumrendszer normalizálásáért. Az orosz külügy felszólította Washingtont, hogy haladéktalanul szolgáltassa vissza az Egyesült Államokban lefoglalt orosz diplomáciai tulajdont. Lavrov és Blinken összevetette álláspontját az iráni nemzetközi atomszerződés helyreállításáról is.
Orosz részről újból rávilágítottak arra, hogyan kerülnek szembe az amerikaiak és szövetségeseik saját értékrendjükkel. Blinken kijelentéseit kommentálva Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő a következőket mondta: „Korábban az amerikai diplomácia vezetője úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna nélkül nem lehet az ukrán helyzetről, a NATO-t érintő kérdésekről pedig nem lehet a NATO nélkül tárgyalni. Akkor miért lehet Fehéroroszország nélkül megvitatni a fehéroroszországi helyzetet, Venezuela kormánya nélkül számolgatni Venezuela pénzét, Oroszország nélkül elosztani az orosz gázt Európában? A Hetek csoportja (G7) azzal tölti csúcstalálkozó idejének a felét, hogy hatáskörén kívül eső kérdésekről tárgyaljon. Ám azokat, akikről tárgyalnak, soha nem hívják meg. Ők mindezt rendben lévőnek tartják. S amikor szembesítjük őket a tényekkel, zavarba kerülnek saját értékrendjük láttán”.
