Az önkormányzati társulások irányítása alá tartozó 213 intézmény integritásának monitoring típusú ellenőrzéséről
139 intézménynek még intézkedéseket kell tennie azért, hogy az integritástudatos működés feltételeit megteremtse.
Ugyanis 213 társulások által irányított ellenőrzöttből ennyi intézmény vezetője az Állami Számvevőszék
figyelemfelhívására eddig nem, vagy csak részben intézkedett. A kockázatok esetükben növekedtek, vagy nem
csökkentek. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék tanácsadásának eredményeként 59 intézménynél az
intézményvezető már intézkedett az integritás feltételeinek megerősítése, illetve kiépítése érdekében. Ezeknek az
intézményeknek javult az integritása, erősödtek a csalásmentes működés feltételei.
A társulások intézményei fontos közszolgáltatásokat nyújtanak
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tág teret ad a helyi önkormányzatoknak a feladataik ellátására. Így
a helyi önkormányzatok széleskörű lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy a feladataikat önként létrehozott társulások
útján is elláthassák. Az önkormányzati társulások például orvosi ügyeletet, bölcsődéket, óvodákat, szociális szolgáltatókat
működtetnek, ezek a szolgáltatások pedig közvetlenül érintik a társadalom valamennyi rétegét, és az intézmények
működésének minősége közvetlen hatással van az állampolgárok életére.
Az Állami Számvevőszék 213 olyan intézmény belső kontrollrendszerének és integritásának lényeges elemeit ellenőrizte a
2021. évre vonatkozóan, amelyet önkormányzati társulások irányítanak. A szervezeti integritás egyik alapvető feltétele a
jogszabályokban előírt belső szabályzatok megléte és gyakorlati alkalmazhatósága. Az integritási kockázatok pedig tovább
csökkenthetők azáltal, hogy az intézményvezetők kialakítják a működési kereteket, a gazdálkodásra vonatkozó alapvető
szabályozási környezetet, vagy az integritást sértő események kezelésének a feltételeit.
Az ÁSZ már az ellenőrzés során jelezte a kockázatokat
Az ellenőrzöttek közül 14 intézmény vezetője alakította ki az ellenőrzött területek mindegyikén a jogszabály által előírt
integritási kontrollok alapvető feltételeit. Közülük négy intézmény vezetője a jogszabályi előírásokon túl is további
erőfeszítéseket tett az integritás erősítése érdekében: olyan integritási kontrollokat épített ki, amely hozzájárul a
korrupcióval szembeni védettség megszilárdításához.
Ugyanakkor 198 intézmény esetében ahhoz, hogy a kockázatok csökkenjenek, az intézményvezető intézkedése volt
szükséges a jogszabály által előírt kontrollok területén. Ezért az Állami Számvevőszék azonosította a lényeges kockázati
területeket, és már az ellenőrzés lefolytatása folyamán a kockázatok csökkentésére hívta fel az intézményvezetők
figyelmét.
A kockázatok kezelése az intézmények egy részénél elmaradt
Az érintett 198 intézmény közül 122 intézmény vezetője válaszolt határidőben az Állami Számvevőszék
figyelemfelhívására. Közülük 71 teljeskörűen, míg 30 részben egyetértett azzal, hogy indokolt intézkednie. A vezetői
levelekben jelzett 1405 kockázati terület közül 555 esetben már történt, illetve tervezett az intézkedés, így javulás várható
a feltárt kockázatok 39,5%-ánál. Az intézkedések eredményeként az ellenőrzött 213 intézmény közül összesen 44
intézménynél a kockázatok alacsony szintűek, illetve – a tervezett intézkedések végrehajtásával – a kockázatok alacsony
szintre csökkennek.
Az Állami Számvevőszék figyelemfelhívására nem válaszoló, vagy csak részben intézkedő intézményvezetők által vezetett
intézményeknél rendszerszintű kockázatok maradtak fenn. Az integritás elvű működés erősítése érdekében további
kockázatcsökkentő lépések szükségesek. Ezen intézmények integritásának kiépítését következő lépésként az irányító szerv
bevonásával támogatja az Állami Számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokrácia pénzügyi garantőr szervezete. Küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a „jól irányított állam” működésének támogatásához. Tanácsadó eszközeivel tegye átláthatóbbá és eredményesebbé a közpénzek felhasználását, és járuljon hozzá a közszolgáltatásokat biztosító intézmények, rendszerek hatékony, a közjót szolgáló működéséhez. Legyen hosszú távú, mérhető
javulást eredményező hatással a közpénzfelhasználó szervezetek eredményére, a fenntartható közpénzügyi helyzet javítására.
Miért fontos a belső kontrollrendszer és az integritás?
A szabályozások és nyilvántartások kialakításának célja nem önmagában a jogszabályi rendelkezések betartása, hanem a
szabályszerű és csalásmentes gazdálkodás feltételeinek megteremtése, ezáltal az Alaptörvényben előírt átláthatóság és
elszámoltathatóság, valamint a közélet tisztasága elvének érvényesítése. Ezeknek az alapelveknek érvényesülése
hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények, mint közszolgáltatást nyújtó szervezetek felé a közszolgáltatásokat igénybe vevők,
és általuk az állampolgárok általános bizalma is erősödjön.
