A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak.
A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.
„Az alperes minden konkrétumot mellőző hivatkozása nem támasztotta alá azt a hivatkozást, hogy az adott esetben a kiadni kért közérdekű adatok megismerése [az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezése alapján] korlátozható” – indokolta ítéletét a Kúria. Az alperes ez esetben az Emmi volt, a felperes pedig Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Még 2020 áprilisában nagy felháborodást váltott ki, hogy előbb a kórházi férőhelyek 50, majd rövid idő múlva 60 százalékát kellett „felszabadítani”. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egyik napról a másikra tettek ki betegeket a kórházakból, sokan szakszerű ellátás nélkül maradtak, ami súlyos megpróbáltatásokat jelentettek betegeknek és családjaiknak egyaránt. Százaknak, akár ezreknek korlátozták ezzel az élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát minden előzetes figyelmeztetés és látható előkészítés nélkül. A nagy jelentőségű miniszteri döntést mégsem ismerhette meg a társadalom.
Ráadásul a kormány kommunikációja is ellentmondásos volt. Mert miközben az Emmi elismerte a nyilvánvalót, hogy volt ilyen utasítás, addig Kásler miniszter egy interjúban még azt is tagadta, hogy ő írta elő a betegágyak felszabadítását, és a tragikus következmények felelősségét igyekezett a szakmai kollégiumokra hárítani.
Ehhez képest az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatóját is azért mentette fel a miniszter, mert nem teljesítették a Nemzeti Népegészségügyi Központ – az operatív törzs által jóváhagyott – kiürítési utasításait, azaz a betegek tömeges hazaküldésre vonatkozó ukázt.
A Magyar Helsinki Bizottság adatkérését tavaly májusban tagadta meg az Emmi. Szűkszavúan „arra hivatkozott”, hogy a „kért dokumentum további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. Ezt a civil jogvédő szervezet nem fogadta el, mert az adatkezelő minisztériumnak indokolnia kellett volna, hogy jogszerű indoka volt az adatkérés megtagadásának. Ezért Tóth Balázs az ügyvédje, Fazekas Tamás segítségével bírósághoz fordult.
A Fővárosi Törvényszék már elsőfokon a civil jogvédőknek adott igazat a minisztériummal szemben. Az Emmi azzal indokolta a közadat kiadásának megtagadását, hogy „az akár emberek életét veszélyeztető hatásokkal járhat”. A komolytalan indoklás mellett azonban a tárca nem tett eleget a bíróság felszólításának sem, és nem jelölte meg, mik volnának azok a „jövőbeli döntések”, és közadat nyilvánosságra kerülése miben akadályozná őket. Az elbukott per után az Emmi fellebbezett.
Így került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, és az idén májusi jogerős ítélete a Magyar Helsinki Bizottságnak adott igazat.
Ám a tárca felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a jogerős ítélettel szemben. Ez az alaptalanul a lehető legtovább elhúzott per ért most véget a Magyar Helsinki Bizottság ismételt sikerével. A Kúria minden ponton fenntartotta bíróságok korábbi döntéseit.
A miniszter tavalyi nagy jelentőségű döntése emberek élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát korlátozta, és súlyos megpróbáltatásokat jelentett betegeknek és családjaiknak egyaránt, akik közül Magyar Helsinki Bizottság több ügyfelet képviselt. Ilyen horderejű adatok visszatartása nem felel meg a kormányzás demokratikus jellegével kapcsolatos elvárásoknak, és aláássa a közintézményekbe vetett bizalmat, amely a hatékony járvány elleni védekezéshez is elengedhetetlen.
„Kizárólag azt az adatot kértük, amit a kormánynak magától is a nyilvánosság elé kellett volna tárnia a tavaly tavaszi döntés indokaként. Remek lenne, ha legalább a Kúria ítélete nyomán külön végrehajtási eljárás nélkül több mint másfél évvel a döntés után végre megtudhatnák az emberek az igazságot arról, hogy pontosan miért kellett ezreknek pánikszerűen elhagyniuk egészségügyi intézményeket” – kommentálta az ítéletet Tóth Balázs.
