2024. 10. 31. csütörtök

Farkas
1 EUR 408 HUF
1 GBP 490 HUF
Kezdőlap » Közélet » Közélet » Mi vezetett a Szovjetunió összeomlásához 30 évvel ezelőtt?

Mi vezetett a Szovjetunió összeomlásához 30 évvel ezelőtt?

Harminc évvel ezelőtt, 1981. december 8-án megszűnt a Szovjetunió, és megalakult a Független Államok Közössége. Az erről szóló okmányt Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztaniszlav Suskevics, a fehérorosz parlament elnöke írta alá. Az évforduló kapcsán elemzések láttak napvilágot arról, hogy mi vezetett a Szovjetunió összeomlásához. Ezeknek az elemezéseknek a fő következtetéseit foglalta össze a Magyar Békekör.

     Rendszerbeli problémák vezettek a gazdasági összeomláshoz – állítja Andrej Sadrin, a moszkvai állami egyetem történelemtudományi tanszékének professzora. A szovjet gazdaság többé nem felelt meg a társadalom és az állam, így a katonaság igényeinek. Ennek következtében csökkent az emberek hatóságokba vetett bizalma. A Szovjetunió összeomlását a rendszer lényegét érintő gazdasági és politikai problémák okozták – írja.

     Szergej Bodrunov, az oroszországi szabad gazdasági társadalom nevű szervezet elnöke szerint „a kommunista totalitarizmus önmagát tette tönkre központosított irányítási rendszerével, bürokráciájával, azzal, hogy visszaszorította a gazdasági kezdeményezést, alacsony életszínvonalat nyújtott az embereknek, gazdasági modellje általános válságba jutott”. Megemlíti, vannak, akik az uralkodó elit nézeteltéréseire vezetik vissza a történteket, mások pedig a fegyverkezési versenyben látják okát, amelyre a hidegháború kényszerítette a Szovjetuniót, s okozta vereségét gazdasági kimerülésével. „Az igazság, mint általában, valahol közepén van: a rendszer-problémában, ami a bukáshoz vezet” – vallja.

     Bodrunov tagadja, hogy a Szovjetunió bukása be lett volna táplálva a génjeibe. Nem szenvedett gyógyíthatatlan betegségben, végét inkább „racionális gazdasági vezetés” hiánya okozta. Ha a 60-as évek végén, a 70-es évek elején reformokat hoztak volna, el lehetett volna kerülni a gazdasági összeomlást – tartja Vadim Volkov, az európai egyetem rektora. A rendszerben helyet kellett volna adni a piacgazdaság elemeinek, a gazdasági ösztönzőknek, decentralizálni kellett volna, el kellett volna kerülni a fegyverkezési kiadás további növelését, hiszen a fegyverkezési verseny is szerepet játszott a Szovjetunió kimúlásában – véli.

     Nemzetközi és orosz tanulmányokra hivatkozva Bodrunov arra a következtetésre jut, hogy ha a Szovjetunió – Kínához hasonlóan – utat nyitott volna az államilag ellenőrzött piacgazdaságnak, elkerülhette volna a sorsát.

      A Bodrunov véleményében osztozó Andrej Sadrin megjegyzi: „Gondoljunk csak bele, micsoda fantasztikus fejlődésen ment keresztül az a Kína, amely akkoriban inkább afrikai országhoz hasonlított. Nálunk ilyen reformot sohasem vezettek be”. A professzor felidézte ugyan Jurij Andropov 80-as években tett reformkísérletét, a sztálini központosított tervgazdaság kiigazítását, pénzügyi ösztönzők bevezetését, az egyéni munkavégzéshez nyújtott teret, a bérek teljesítmény szerinti differenciálását, sőt, kísérletét a külföldi töke bevonására is, de megállapította, hogy az SZKP egykori főtitkárának nem sikerült végrehajtania terveit, Kína viszont nagy lendülettel fogott hozzá a reformhoz.

     A tudósok megállapították, hogy harminc évvel a Szovjetunió összeomlása után nosztalgia él az oroszokban és a Független Államok Közösségének más nemzetiségű állampolgáraiban a Szovjetunió iránt. A nosztalgia fő okát a társadalmi igazságosság iránti vágyban látják. Szociológiai felmérések tanúsága szerint az emberek nehezen viselik el az elképesztő méreteket öltő társadalmi egyenlőtlenséget, és igénylik azt a társadalmi egyenlőséget, amelyhez a szocializmusban szoktak hozzá a Szovjetunió idején – tűnik ki elemzésükből.

A Békekör a Szovjetunió összeomlásáról szóló elemzésekkel kapcsolatban megjegyezte: nincs birtokában olyan orosz elemzés, amelyben a Szovjetunió összeomlásának okai között megemlítették volna a sztálinizmus bűneit, a több millió ember éltébe került tisztogatásokat, a Gulag-jelenséget. Olyan elemzés sem áll a Békekör rendelkezésére, amely megemlítené az összeomláshoz vezető okok között a demokrácia hiányát, illetve a szocialista demokrácia-deficitet előidéző okokat. Nem térnek ki az elemzők az unió felbomlásának nemzeti, etnikai okaira sem.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Facebook

Időjárás

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp