A világ a koronavírus-járvány és a migráció mellett komoly kihívásokkal néz szembe a klíma- és környezetvédelmet illetően is, Magyarország ezen a téren joggal lehet büszke a teljesítményére – jelentette ki kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek.
A tárcavezető rámutatott, hogy Magyarország egyike a világ azon huszonegy államának, amely képes volt arra, hogy gazdasági teljesítménye növelésével párhuzamosan csökkentse károsanyag-kibocsátását. Majd hozzátette azt is, hogy hazánk elsőként ratifikálta az Európai Unióban a párizsi klímaegyezményt. Kiemelte: a november 29. és december 5. között megrendezett Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó is bizonyítja, hogy a magyar főváros „az egyik központja a világon a környezetvédelmi törekvéseknek”. Hangsúlyozta, hogy az eseményen be tudnak mutatkozni világszinten is versenyképes, kifejezetten fejlett technológiát alkalmazó magyar cégek, például a környezetvédelemhez, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó iparágakban. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a délelőtt folyamán több ország vízügyekkel, energiával, illetve innovációval foglalkozó miniszterével is megbeszélést folytatott. Megállapodás született Sierra Leonéval egy 50 millió dolláros kötött segélyhitel-program megindításáról, amelynek keretében magyar cégek jelentős vízügyi beruházást hajtanak végre az afrikai országban. A fejlesztés célja az egészséges ivóvízhez való hozzáférés növelése, ami egybevág a kormány azon törekvésével, miszerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a migrációs hullámoknak, kivándorlási folyamatoknak – tájékoztatott. Emellett vízgazdálkodási együttműködési megállapodást írtak alá a kubai vízügyi miniszterrel. Majd az üzbég innovációs miniszterrel lezárták a kutatás-fejlesztési startup cégek támogatására vonatkozó közös pályázati kiírás első fordulóját. Kilenc olyan projektet támogatnak összesen kétmillió euróval, amelyeket magyar és üzbég vállalatok közösen hajtanak végre. Megegyeztek abban is, hogy a felek egy-egymillió eurót már most elkülönítenek, hogy a jövő év elején újabb pályázati kört hirdethessenek. Mint közölte, az ecuadori energiaügyi tárca vezetőjével is egyeztetett, akivel abban állapodtak meg, hogy magyar cégek lehetőséget kapnak a dél-amerikai ország egyetemein a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére a nukleáris energia, a radiológia egészségügyi és oktatási célú felhasználásának területén. (MTI)
