2024. 12. 13. péntek

Luca, Otília
1 EUR 409 HUF
1 GBP 492 HUF
Kezdőlap » Gazdaság » Gazdaság » Górcső alatt a Paksi Gazdasági és Fejlesztési Öv

Górcső alatt a Paksi Gazdasági és Fejlesztési Öv

Részletes elemzést készített a Paksi Gazdasági és Fejlesztési Övről Lőrinc Balázs, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. Az eredmények alapján teljes komplexitásában körülhatárolhatók a gazdasági öv fejlett, fejlődő, leszakadó és elmaradott települései.

A kimagasló minőségű elemzés és az azt megelőző teljes hallgatói életpályája elismeréseként – a gödöllői székhelyű, gazdaságtudományi képzési területre járó hallgatók közül elsőként – Lőrinc Balázs november 24-én Pro Scientia Aranyérem kitüntetést vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián az Országos Tudományos Diákköri Tanácstól (OTDT).

A fiatal kutató társadalmi-demográfiai, gazdasági-munkaerőpiaci és infrastrukturális mutatók alapján, egyedülálló részletességgel vizsgálta a 42 települést, köztük a négy járásszékhelyt, így a mintegy 150 ezer fős népességszámot felölelő Paksi Gazdasági és Fejlesztési Övet. Az elemzés során az egyes népesedési, vándorlási és jövedelmi adatok, köztük a nyilvántartott vállalkozások, az adófizetők, az álláskeresők száma, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek száma is éppúgy górcső alá került, mint a lakásállomány, a közüzemi ivóvízhálózatba kapcsolt lakások száma, valamint a személygépkocsik és a szélessávú internetelőfizetések száma.

Az eredmények szerint a térség városai igen markánsan vannak jelen a terület fejlődése szempontjából, Paks ugyanis gazdasági ereje alapján gazdasági centrumként, Szekszárd pedig társadalmi-demográfiai és infrastrukturális centrumként definiálható a téregységen belül. A vizsgált térség dunántúli települései összességében fejlettebbnek és versenyképesebbnek bizonyulnak, mint a kalocsai terület települései, mindemellett arra is fény derült, hogy a Duna elválasztó szerepe jelentős gazdasági és társadalmi különbségeket okoz a térségben.

Ami a centrumokat illeti, a gazdasági-munkaerőpiaci adatok elemzésével Paks centrum szerepe egyértelműen kirajzolódik. A jövedelmi helyzet, az adófizetők aránya, az alacsony munkanélküliség és a vállalkozások magas száma egyaránt arra enged következtetni, hogy Paks képes leginkább befolyásolni a térség gazdasági fejlődését. Paks jelenlegi fejlettségi szintje ráadásul a közvetlen szomszédságában lévő településekre, azaz többek között Dunaszentgyörgyre és Madocsára is kiterjed, ahol az átlagosnál magasabb jövedelmi helyzetet vagy alacsonyabb munkanélküliséget sikerült kimutatni” – hangsúlyozza a fiatal kutató, aki Dr. Káposzta József egyetemi tanár témavezetésével végzi kutatásait.

A másik pólusként viszont megjelent a „kalocsai gyűrű” (azaz Dunaszentbenedek, Drágszél, Géderlak, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek és Uszód) mint elmaradott, átlag alatti településegyüttes, de kimutathatók voltak a gazdasági öv ÉNY-i településeinek (azaz Bikács, Györköny, Kajdacs, Németkér, Pálfa, Pusztahencse és Sárszentlőrinc) leszakadó értékei is. Az is kiderült, hogy a vizsgált térségben az országos trendeknél nagyobb léptékben csökken a települések népességszáma, a társadalom pedig elöregedő státuszban van. Ugyanakkor a centrumok gazdasági és infrastrukturális fejlődésének üteme alapján a jövőben lehetőség nyílhat az elmaradottabb települések felzárkózására is.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

Üdv a pénzügy világában!
Az iskolás évek alatt sokan abszolút távol érezzük magunktól a matematikával összefüggő tantárgyakat, aztán a felnőtt életünkben mégis pénzügyekkel, s…

További cikkek

Facebook

Időjárás

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp