A Börzsönyben a Kemence – diósjenői erdészeti műútra, – ha valaki jogkövető kívánna lenni – egyszeri alkalomra is 47 ezer forintba kerülne a személygépkocsival való behajtás.
Azért írjuk feltételes módban, mert nem tudunk, és Kemence polgármestere, Pongrácz János László sem tud arról, hogy ezt az összeget bárki is kifizette volna.
A Börzsöny erdészeti műútjainak használata eléggé kaotikus, de a prímet a már említett Kemence – diósjenői út viszi, igaz ez a leghosszabb és egyben a legszebb is, amellett a legfontosabb annak, aki el akar a hegység északi és középső részébe jutni.
Például a közismert Királyrétről két felé is lehet erdészeti-műúton 3-5 kilométert autózni egy- illetve kétezer forintért, Azonban a pénzbeszedő sorompó, az üdülőtelep központjában van, így még a menetrendszerinti busznak is át kell hajtani itt – igaz attól nem kérnek pénzt. Elég rendezetlen helyzetet teremt a Kisinóci turistaház és a Nagyirtáspusztán lévő Orbán fogadó közti 5,5 kilométeres erdészeti műút használatát korlátozó tábla. A behajtani tilos jelzés alatt ott a kiegészítő felirat, hogy kivéve a fogadóhoz közlekedőket. Arról nem tudni, hogyan ellenőrzik illetve bizonyítják ezt. Ha megiszunk fent egy kávét, akkor már használhatjuk az utat? Az jó mert olcsóbb, mint Királyréten az 1-2 ezer forint. Az egyik szép őszi vasárnap rászántunk egy egész órát, ami alatt 62 autó hajtott be erre a szakaszra, a motorkerékpárokat nem is számolva.
Azonban a legnagyobb visszásság a bevezetőben említett Kemence és Diósjenő közötti csaknem 20 kilométeres erdészeti műúttal kapcsolatban merül fel.
Aki jogkövetően akarna eljárni annak nem csak 47 ezer forintba kerülne az egyszeri behajtási engedély, hanem legkevesebb 90 napot kellene rá várni. Ami a gyakorlatban nagyjából kivitelezhetetlen, hogy egy ember vagy akár egy egész család már három hónappal előbb tudja mikor menne arra.
Olvasónk ez ügyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a terület vagyonkezelőjétől, az Ipoly Erdő Zrt.-től megkérte a behajtási engedélyt, ahol gépjárművenként 5 ezer forintot kértek a legrövidebb egy hétig érvényes (rövidebb időszakra nincs) passzusért. Ahogy olvasónk átutalta a pénzt, elektronikus úton egy óra alatt meg is jött a dokumentum, és figyelmeztették arra, hogy erre az útvonalra még természetvédelmi engedélyt is kell kérni az illetékes kormányhivataltól. Olvasónk így elindította ennek a kérelemnek a beszerzését is, majd hamarosan kiderült, hogy a hatósági eljárásért 42 ezer forintot is előre be kell fizetni. A következő napokban kapott egy hiánypótlási felhívást is, amelyben például arra is rákérdeztek, hogy az út melyik megyében lévő szakaszán kíván autózni és az összes felmerülő kérdés megválaszolására 24 órás határidőt szabtak, miközben a hivatal legkevesebb 90 napos eljárási időt szabott magának. Tehát a gyakorlatban már rég lejárt volna az erdészetnek előre kifizetett úthasználati engedély mire a kormányhivatali passzus megérkezne a kérelmezőhöz. Egyébként az út legnagyobb része Pest megyéhez, kisebb része Nógrád megyéhez tartozik, így többek között ez a kérdés is csak a bürokráciát növeli, gyakorlati haszna vagy értelme nem nagyon van.
Megkérdeztük Kemence polgármesterét, Pongrácz János Lászlót, akinek települését legalább 15 kilométerrel rövidebben el lehet érni ennek az útnak a használatával, mit szólnak az emberek, ehhez a közlekedést nehezítő feltételrendszerhez?
Pongrácz János László elmondta, hogy a település egyáltalán nem örül ennek a behajtási szigorításnak, a korábbi gyakorlat sokkal jobb volt és már azt is tudná támogatni, ha visszaállna az a trend, miszerint péntek déltől hétfő reggelig megtűrik a személygépkocsival közlekedést a teljes Kemence-diósjenői erdészeti műúton. Legfeljebb a téli eljegesedés esetén vezetnének csak be korlátozást.
– A mi településünkön, de az út másik oldalán, Diósjenőn is több család él az idegenforgalomból, aminek az alapját itt nálunk a gyalogos turizmus adja. Kemence és Diósjenő közötti utat még a rendszerváltás előtt a Dunakanyar Intéző Bizottság, valamint a Pest Megyei Tanács közösen finanszírozta annak érdekében, hogy a turisták akár autóval is be tudjanak menni a Börzsönybe és ennek érdekében még parkolókat is alakítottak ki több helyen. Talán furcsán hangzik, amikor az autóval való közlekedés ellehetetlenítése ellen harcolok, miközben a gyalogos turizmust támogatnám. Azonban a több pihenőházat magába foglaló Királyháza puszta ide 10 kilométerre van, aminek eléréséhez azért talán mégis csak szükségszerű a személygépkocsi használata és akkor még nem beszéltem a szóban forgó műúton 16 kilométerre lévő Závoz nyeregről, amely szintén sok szép kirándulás kiindulópontja lehetne. Királyházáról több gyönyörű turistaút indul a Csóványos felé, például a Rakottyás bércen, a Nagy Mánna bércen és a Dobogó bércen keresztül. Mind Kemencéről, mind pedig Diósjenőről 10-10 km-es gyaloglással lehet csak elérni Királyházát műúton, hogy onnan meg lehessen hódítani a hegység legmagasabb csúcsait, a Csóványost és a Magosfát. Harminc évig tanítottam, eredetileg pedagógus vagyok. Szerintem nem növekedhet fel úgy fel egy új generáció, hogy ne élje át a Börzsönyben tehető legszebb kirándulások élményét. Már pedig itt hatalmas távolságok és igen nagy szintkülönbségek vannak. Eddig hiába próbáltam egyezkedni az úthasználat ügyében a természetvédelem embereivel, a legkisebb kompromisszumra sem hajlandóak. Ami pedig a hatósági előírást illeti, nem is tudok olyanról, aki befizette volna a 42 ezer forintot és a tervezett közlekedés előtt legalább 90 nappal benyújtotta volna a kérvényét. Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencén és másik négy településen ingatlannal rendelkezőknek (Bernecebaráti, Perőcsény, Diósjenő és Nógrád) 4 ezer forintért megengedi az egy évre szóló autózást, de a dokumentumok alapján ez sem mentesíti a hatósági eljárás alól a helyieket sem.
Természetesen megkerestük a Pest megyei Kormányhivatalt is, hiszen a szervezet munkatársai írták az olvasónknak kiküldött iratokat. Később kiderült, hogy a Heves megyei Kormányhivatal foglalkozik ezzel a témával, majd végül kitalálták, hogy akkor majd a Nógrád megyei hivatal fogja elküldeni a feltett kérdéseinkre a válaszokat. Többek között az alábbiakra voltunk kíváncsiak a hatóságnak küldött levelünkben,
A Diósjenő – kemencei erdészeti műútra géperejű járművel való behajtás esetén, nem csak a kezelő erdészettől kell engedélyt kérni, hanem Önöktől is? Mi az oka annak, hogy ennek az engedélynek minimum 90 nap az elbírálási ideje, illetve, ha valaki benyújtja a kérelmet, akkor, ha hiánypótlásra szólítják fel, neki csupán egyetlen napot adnak? Lehet, hogy tudnak jogszabályi hivatkozást találni, de kérdés, hogy milyen munka áll egy egyszeri behajtási engedély 42 ezer forintos díja mögött?
Nem tartják-e disszonánsnak, hogy, míg az erdészet azonnal kiadja az egy hetes engedélyt, az már rég lejár, amire az Önök áthajtási engedélye életbe lépne?
Nem tartják-e a valóságtól túlzottan elrugaszkodott gyakorlatnak, hogy a környéket felkeresni szándékozók legalább 3 hónappal a tervezett úthasználat előtt jelezzék ezt a hatóságuknak? Se az időjárásról előre nem lehet tudni, most meg még a járványhelyzet is sokkal rövidebb idő alatt hozhat lényeges változásokat az utazási szándékokban.
Számításba veszik-e, hogy ide többen azért kérnek behajtási engedélyt, mert csak jelentős gyaloglással érhetők el a környék természeti látványosságai?
A konkrét erdészeti műútra mennyi engedélyt adnak ki körülbelül évente? (Mi megszámoltuk egyszer egy vasárnap két óra alatt mekkora volt a gépjárműforgalom)
A környék öt településének lakói kedvezményes áthajtási engedélyt kaphatnak, nekik is végig kell várniuk ezt a 90 napos határidőt, és az ügyintézésért be kell fizetniük 42 ezer forintot előre?
A Nógrád Megyei Kormányhivataltól kapott reagálás rögtön egy súlyos hibával kezdődik, „Ahogyan arra tulajdonos és üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. honlapján is felhívja a figyelmet…” ugyanis, az Ipoly Erdő Zrt kezelője és nem tulajdonosa az itteni erdőknek, és ez egy fontos tényező, a tulajdonos a magyar állam, tehát mi magunk vagyunk azok, az erdészet csak a vagyonkezelő. Továbbá egyik feltett kérdésünkre sem válaszoltak, csupán azt ecsetelték, hogy az út műszaki állapota a szokásos országutakéhoz kevésbé megfelelő. (Ezt eddig is tudtuk) Azt se tudjuk értelmezni, hogy milyen jogszabály vagy előírás az, hogy ezt az utat elsősorban a helyi lakosság életét hivatott megkönnyíteni. Vajon miért lenne kevesebb joga a Miskolcról, Budapestről vagy akár Gödöllőről érkezőknek?
A levél vége felé meg arról értekeznek, hogy a környékbeli kisvasutak, elsősorban a Szob – nagybörzsönyi-t használják a turisták. Arról nem írnak, hogy éppen november 1-től üzemszünet van és mellesleg egészen máshol vannak, mint a szóban forgó Kemence – diósjenői műút. Egyetlen feltett kérdésünkre sem adtak érdemi választ.
És mit mond a jogszabály?
Az Erdőtörvény értelmében az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak
a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
b) járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton szabad.
Erdőben erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
Összegezve: az 1996. évi LIII törvény 38.§ (1) bekezdése j. pontja szerint, mivel a Kemence – diósjenői erdészeti műút közforgalomra meg van nyitva, arra, ha korlátozottan is, de alkalmas, a gépjárművel is szabad, ehhez külön hatósági engedély meglétét nem írja elő a Természetvédelmi törvény.
Kertész Z István
Fotó: Pongrácz János László
