Több ezer honfitársunk lábát lehetne megmenteni az amputációtól odafigyeléssel és terápiával
Korunk népbetegsége lett a diabétesz. Becslések szerint 2030-ra akár a félmilliárdot is elérheti a cukorbetegek száma a Földön. Magyarországon másfél millióan szenvednek az inzulin hiányától, közülük 800 ezren kényszerülnek arra, hogy szigorú szabályok szerint alakítsák az életmódjukat. A november 14-i világnapot a szakértők 2021-ben is igyekeznek felhasználni, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy kellő körültekintéssel az olyan súlyos tragédiák is elkerülhetővé válhatnak, mint például a cukorbetegség miatt szükséges amputáció.
Műtét helyett két lábbal a földön
A leggyakoribb anyagcsere-betegségként számon tartott diabétesz kiváltó oka a csökkent vagy teljes mértékben hiányzó inzulinhatás. Az 1-es típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy nem termel inzulint, míg a 2-es típusú cukorbetegség áll fenn, ha a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, de nem elegendőt ahhoz, hogy az erre szakosodott sejtek képesek legyenek a vérből felvenni a szőlőcukrot.
A cukorbetegséget gyógyítani nem lehet, de helyes táplálkozással, diétával, az inzulinszint beállításával és az „ingyenes” odafigyeléssel kordában lehet tartani. A szakemberek ugyanakkor az utóbbit, az egyéni felelősséget nem győzik elégszer hangsúlyozni. Évente a becslések szerint 3-4 ezer lábamputáció is elkerülhető lenne, ha az érintettek időben felismernék a diabétesz veszélyeit. A helyzet súlyát jól példázza, hogy az összes kényszerű végtagműtét 70 százalékáért a cukor a felelős.
Bajt jelez a sebes láb
Ne csak a lábunk elé nézzünk, hanem a lábunkra is vessünk naponta egy pillantást! A cukorbetegség egyik legveszélyesebb szövődménye az úgynevezett lábszárfekély kialakulása. Ha erre utaló jelet látunk, azonnal cselekedjünk – mondja Zentai Ágnes szakember.
„Különösen akkor gyógyul nehezen a fekélyes láb, ha az illető cukorbetegségben szenved. A fekélyes sebeknek gyenge a gyógyulási hajlamuk, és emiatt sokszor eredménytelen a legtöbb kezelés. Ha ilyen elváltozást látunk magunkon, a legrosszabb reakció a struccpolitika” – jegyzi meg a cukorbetegek lábsebeinek kezelésére szakosodott cég alapítója.
Visszakapni a mozgás szabadságát
Ha a diabétesz okozta lábfekélyt felfedeztük, az első ijedtség után érdemes a tettek mezejére lépni. A sebek megfelelő tisztítása mellett úgynevezett lökéshullám-kezeléssel is felgyorsíthatjuk a sebgyógyulás folyamatát. A lökéshullám-terápia lényege, hogy a kezeléskor keltett hanghullámok pozitív és negatív nyomású lökéshullámokat hoznak létre lábon, és a kezelt terület sejtjeiben elnyelődnek. Ezzel pedig öngyógyulást fokozó, gyulladást csökkentő folyamatokat indítanak be.
„A versenysport világában bevettnek számító terápia a cukorbetegséggel küzdők számára is mentsvárat jelenthet” – tájékoztat Zentai Ágnes. A napi 25-30 lökéshullám-kezelést lebonyolító centrum vezetője szerint minden attól függ, hogy a beteg milyen hamar veszi észre magán a tüneteket. Mint mondja: már 4-6 kezeléssel is gyógyíthatóvá válik a lábon található seb, ami miatt, terápia híján, egyenes út vezethet a láb elvesztését jelentő műtéthez.
Maradj talpon!
A speciális, svájci gyártmányú gépeken végzett lökéshullám-terápia alkalmanként 10-15 percet vesz igénybe. A fertőzéstől megtisztított seb sejtjei sokkal több oxigénhez és tápanyaghoz jutnak, ezért gyorsabban gyógyulnak – jegyzi meg a szakember, aki szerint a legjobb érzés az, amikor a páciens arról számol be, hogy el tudta kerülni a műlábat vagy azt, hogy tolószékbe kerüljön.
„Tévedés azt hinni, hogy csak a szépkorúakat fenyegeti a helytelenül kezelt cukorbetegség esetén az amputáció. A múltkor egy negyvenes éveiben járó betegünk úszta meg a beavatkozást. Az amputációra kiírt beteg nem csak a lábát tarthatta meg a lökéshullám-terápia után, de az állását is, mivel az autóvezetés a munkakörébe tartozott” – hozza fel példaként Zentai Ágnes, akihez az ország távoli nagyvárosaiból, Zalaegerszegről, Győrből és Nyíregyházáról is rendszeresen járnak kezelésre.
A szakember szerint a lökéshullám-terápia létjogosultságát a versenysportban már régen felismerték. Olyan világhírű focisták, mint például a brazil Neymar vagy az argentin Messi is ezzel a kezeléssel heverték ki gyorsabban a sportsérüléseiket, de idehaza a válogatott kézilabdázót, Görbicz Anitát is ilyen módszerrel állították talpra egy-egy keményebb ütközetből származó sérülés után.
