Mindenszentek ünnepe
A mindenszentek ünnepe a római katolikus egyház saját ünnepe. Mindenszentek ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, ekkor a megemlékezés napjának nevezték. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, mely nap 2000-től Magyarországon ismét munkaszüneti nap lett.
Gyertyákkal és mécsesekkel emlékeznek az emberek a halottaikra mindenszentekkor.
Az ünnepet megelőző napokban és az ünnep napján is, a legtöbben meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és mécseseket gyújtanak. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el, német katolikus hatásra. Mivel a krizantém ilyenkor nyílik, leggyakrabban hazánkban ez a virág kerül a sírokra.
Halottak napja
A halottak napja az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért kerül megtartásra. A katolikusok november 2-án tartják, a mindenszenteket követő napon.
A halottak napját 998 óta ünnepeljük. November 2-án, a mindenszenteket követő napon tartjuk az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Ez a napot Szent Odiló bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, melyet a 14. század elejétől a katolikus egyház is átvett.
Halloween
Halloween gyökerei is a kelta Samhain ünnephez nyúlnak vissza. Úgy vélték, hogy a túlvilághoz vezető kapuk ezen a napon megnyílnak, így azon az elhunytak szabadon átkelhetnek. Így hát hatalmas tábortüzekkel és ijesztő jelmezekkel próbálták meg távol tartani őket.
A halloween ünnepet az ír és a skót bevándorlók vitték el Amerikába, és október 31-én tartják. Az írek faragtak először karórépából lámpást, melynek alternatívája lett a mai tökfaragás.
Európában a halloween hosszú időre feledésbe merült, azonban leginkább az amerikai filmek hatására, manapság már az Egyesült Államokon kívül is nagyon népszerű. Magyarországon a halloweeni szokások a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni, leginkább a fiatalok körében.
