A politikai erőviszonyok szétdarabolódását hozó szeptember 26-i választás után Németország válaszút elé került, hogyan biztosítsa belpolitikai stabilitását és a társadalmi stabilitáshoz szükséges gazdasági fejlődését – foglalta össze a Magyar Békekör tudósítója annak az előadásnak a lényegét, amelyet Kiss J. László professzor, német szakértő tartott péntek este Budapesten.
A megoldás nem egyszerű, hiszen nem csupán kormánykoalícióról és a kancellár személyéről van szó, hanem a gazdasági fejlődés jövőjéről is. Hiszen nélküle nehéz lesz biztosítani annak a 83 milliós országnak a stabilitását, amely bruttó nemzeti termékének (GDP) 54 százalékát fordítja szociális kiadásokra, társadalmának 25 százaléka migránsokból tevődik össze, és kiöregedése miatt évi 400 ezer bevándorlóra szorul, hogy pótolhassa a kieső munkaerőt. „A német társadalom bevándorló társadalommá vált” – jelentette ki az előadó.
Nem zárta ki előrehozott választások lehetőségét sem, ha a hét végén kezdődő koalíciós tárgyalások nem vezetnének eredményre.
Kiss J. László abban jelölte meg az Európai Unió egészének létét érintő német stabilitás legfőbb gazdasági összetevőit, hogy Németország biztosítsa a nagy kereskedelmi többletet és ehhez szükséges versenyképességét a világpiacon. Ahhoz, hogy ezt szavatolhassa, iparának biztos és kifizetődő energia utánpótlásra, lakosságának pedig olcsó áramra van szüksége – mondta. Szavaiból kitűnt, hogy az Északi Áramlat-2 vezetéken szállított orosz gázra azért van nélkülözhetetlen szüksége, mert – környezetvédelmi okokból – egyszerre lép ki a szén- és nukleáris áramtermelésből, és tér át a környezetkímélő, de lényegesen drágább alternatív energiatermelésre. (2022-ben zárják be az utolsó atomerőművet.) Az orosz gázzal nagyon megerősödik Németország helyzete az európai energia-felosztásban – hangzott el.
A „válaszút” kérdése azért vált az előadás központi témájává, mert Németország és az EU világgazdasági súlya fokozatosan csökken, egyre több német érdek különül el az amerikai érdekektől, miközben nő az érdekeltség a keleti nagyhatalmakkal gazdasági és biztonsági tekintetben. Az előadást követő beszélgetésen idézték Olaf Scholtz, a választásból relatív többséggel kikerült Spd vezető kijelentését, miszerint “Ha közös biztonságot akarunk Európában, akkor az Európai Unióról és Oroszországról beszélünk”. Vagyis Scholtz nem tett említést Amerikáról! De vajon létezhet-e biztonsági együttműködés mélyebb gazdasági együttműködés nélkül, vagyis az Európai Unió, és vezető hatalma, Németország összekapcsolódása, esetleg integrálódása nélkül az Eurázsiai Gazdasági Unióval – tették fel a kérdést. Kiss J. László azzal válaszolt, hogy a német nagyipar mindig kereste és most is keresi az orosz kapcsolatot, és komoly érdekeltségekkel rendelkezik Oroszországban. Azt mondta, hogy gazdasági háború nemcsak Nyugat és Kelet között zajlik, hanem Nyugat és Nyugat között is. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az USA Csendes-óceáni térségre történő „áthangolódása” miatt Amerika szemében másodlagossá vált Nyugat-Európa. A gazdasági érdekeltség erősödése mellett a Kelettel való biztonsági együttműködés iránti igény is növekszik. Az előadó szerint mégsem aktuális az EU-EGU integráció, vagyis a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi tér megvalósulása.
A belpolitikai stabilitással összefüggésben szó esett a német szélsőjobboldalról is, a rasszizmus és az antiszemitizmus erősödéséről. Az előadó elmondta, hogy az idegengyűlölők 700 migráns otthont gyújtottak fel, számos politikai gyilkosságot követtek el. A 10,3 százalékot szerzett Alternatíva Németországért (AFD) különösen Kelet-Németországban élvez tömegbefolyást. Ezt az egykori NDK-ban jobban konzerválódott nacionalizmussal, az ottani ipar ország egyesülést követő leépítésével és azzal magyarázta, hogy a keletiek – arányukhoz képest – jelentéktelen arányban kapnak vezetői beosztást, a szövetségi szférából kiszorítják őket.
A magyar-német kapcsolatokat nagyon jónak nevezte. Németország legfőbb kereskedelmi partnerünk. Magyarország arra törekszik, hogy a multiknak, köztük a német multiknak nyújtott adókedvezményekért cserében több hozzáadott értéket, beszállítást érjen el. A német kereskedelemben nagy súllyal esnek latba a Visegrádi Négyek. A velük lebonyolított kereskedelem meghaladja a 300 milliárd eurót, külön-külön felülmúlja a német-amerikai, a német-EU, és a német-kínai kereskedelem volumenét – mondta. Kelet-Európa döntően fontos szerepet játszik a német gazdaságban és a német társadalom stabilitásában – hangzott el a Magyar Békekörben tartott péntek esti előadás-beszélgetésen.+++
Kiadta: Magyar Békekör
