Idősek világnapja – A Magyar Szociális Fórum álláspontja az idős emberek anyagi és erkölcsi megbecsüléséről
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) álláspontja szerint, hazánkban a nyugdíjasoknak és az időseknek nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kellene kapniuk, mint amilyenben jelenleg részesülnek a kormányzati döntések alapján. Nem csupán 4 évenként, az országgyűlési választások előtti kampányban kellene elhitetni velük, hogy az országot építő múltjukért a tisztelet mellett megfelelő anyagi megbecsülésben is részesülhetnek.
Az MSZF szakértői szerint a nyugdíjasok kb. 60%-a megélhetési válságba sodródott az elmúlt évtizedben. Ennek okai a következők:
– Rohamosan nőttek az élelmiszer, – a gyógyszer, – és a fogyasztói árak, a szolgáltatásokat is csak jelentős többletköltséggel vehetjük igénybe a pár évvel ezelőttiekhez képest.
– A keresetek dinamikus emelkedését nem követték az évenkénti nyugdíjemelések, mivel a döntéshozók a svájci indexálás alapján történő nyugdíjemelés módszerét évekkel ezelőtt megszüntették. Helyette már csak az inflációhoz igazították a nyugdíjemelés mértékét.
– Az idén az 5% körüli inflációt sem követte az éves nyugdíjemelés. A januári 3%-os nyugdíjemelés, valamint az évközi 0,6% mértékű kiegészítés mellé további, legalább újabb 1%-os mértékű kiegészítő emelésre lenne szükség akkor is, ha a döntéshozók a nyugdíjemelések mértékét az inflációhoz kötik.
– Jelenleg a nyugdíjasok mintegy 60%-a, kb. 1,2 millióan, a havi 150 ezer forint körüli átlagnyugdíjnál alacsonyabb összegű nyugdíjból kénytelenek élni.
– Miközben örvendetes tény, hogy az aktív dolgozók átlagkeresete évről évre növekszik, sajnálatos, hogy az átlagnyugdíj összege már csak kb. fele az átlagjövedelemnek. Figyelmeztetőek a statisztikai adatok, hiszen évről-évre egyre látványosabban nyílik szét a keresetek és a nyugdíjak közötti jövedelmi olló, mely előbb-utóbb a nyugdíjasok végleges elszegényedéséhez vezethet.
– 2020-ban kb. 270 ezer nyugdíjas tartozott a legalacsonyabb jövedelmű tizedbe.
– Sajnálatos tény, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb (28.500,-Ft/hó) összegének felemelésére több mint 10 éve nincs kormányzati szándék. Ez a probléma jelenleg is kb. 18 ezer idős embert érint, de kb. 440 ezer nyugdíjas él havi 100 ezer forint alatti juttatásból. Sőt, a 100- 150 ezer Ft/hó összegű juttatásból élők száma is közel 800 ezer fő, így a 150 ezer forintos átlagnyugdíj alattiak száma eléri az 1 millió 250 ezer főt. Havi 150-200 ezer Ft/hó járandóságban az idősek közül kb. 430 ezren részesülnek, valamint havi 200-300 ezer forintos nyugdíjat kb. 300 ezren kapnak kézhez, és csupán 76 ezren részesülnek havi 300 ezer Ft feletti juttatásból.
– A létminimum alatti juttatásból élő nyugdíjasok száma megközelíti az egymillió főt, ami azért is sajnálatos, mivel a nyugdíjasok közül sokan egyedülállók, ami a megélhetési költségeik szempontjából is hátrányt jelent számukra egyszemélyes háztartásban élőként.
– Szükségesnek látjuk tovább csökkenteni a nyugdíjak közötti polarizációt, ezért az alacsony nyugdíjakat fel kellene zárkóztatni. Különös tekintettel az elmúlt évtizedekben nyugdíjazottak érdekében lenne erre szükség, mivel azonos végzettséggel és azonos szolgálati idővel rendelkezők esetében jelentős különbségeket látunk (akár 50-100%-os összegű eltérések is mutatkoznak a nyugdíjak között a jelenleg, vagy a régebben nyugdíjba vonulók esetében). Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a hátrányban lévő – régebben nyugdíjba vonult – idősek érdekében kidolgozandó nyugdíjkorrekciót.
– Végül, de nem utolsó sorban fontosnak tartjuk a nyugdíjszerű ellátásban részesülő, jogtalanul visszaminősített rokkantak pénzellátásának mihamarabbi rendezését, melyre az Alkotmánybíróság már 2018. novemberben felhívta a kormány figyelmét, miszerint a jogtalanul visszaminősített rokkantakat anyagi kárpótlásban kell részesíteni. Az erre vonatkozó kormányzati döntésnek 2019. március 31.-ig meg kellett volna születnie, azonban a rokkantak kártalanításával mindmáig késlekednek. Tényleges kártalanításuk 2023. végéig is elhúzódhat, de vajon miért tart ez ilyen sokáig, főleg úgy, hogy ezek a súlyos betegek szinte segélyes pénzekből tengődnek? Az MSZF az országban elsőként állt ki a nyugdíjuktól megfosztott, illetve a jogtalanul visszaminősített rokkantakért. Számunkra érthetetlen, hogy miért is kell hosszú éveket várni az önhibájukon kívüli súlyos betegeknek arra, hogy a jogtalan visszaminősítésükkel összefüggésben az Alkotmánybírósági döntés szerint végre kártalanítást kaphassanak?
– Az MSZF üdvözli az idősek anyagi helyzetének javítása érdekében a nyugdíjas szervezetek törekvéseit, azonban nem felejthetjük el, hogy a jelenlegi kormány az idősek általános egészségügyi és szociális ellátásának felelőssége alól is szeretne kibújni, miközben égető gondot jelent a nyugdíjasok számára, hogy egyre gyakoribb a betegek – köztük az idősek – magánegészségügy felé terelgetése, illetve az időskori szociális ellátással is komoly gondok vannak. Az állam a koronavírus járványra való hivatkozással nemcsak az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételét nehezíti, de a házi gondozás intézményét is csorbította, valamint a szociális otthonok férőhelyeihez való hozzájutást is gátolja. Tette ezt mind aközben úgy, hogy a családok nyakába varrta az idős hozzátartozókról való gondoskodást, miközben az idősek után járó ápolási díjak méltánytalanul alacsonyak maradtak. Mindezek okán a családoknak a kétkeresős családmodell és a gyermekvállalás mellett, a kötelező szülőtartás már komoly gondot jelent, mint például az idős szülők anyagi és szociális támogatása.
A Magyar Szociális Fórum azt akarja, hogy az idős embereket nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítsék! Az állami felelősségvállalást nem a családok nyakába kell zúdítani, illetve nem csak a 4 évenkénti választások idején kell hangoztatni, hogy az időseket is meg kell becsülni, hanem az állam kötelessége az idősekkel és családtagjaikkal való tisztességes gondoskodás.
