Becz Dorottya, írónő, a #mesenagykövet kezdeményezés megálmodója arra szeretné motiválni a szülőket, hogyha lehet, minden nap olvassanak mesét a gyermekeiknek, hiszen ez a közös program nemcsak összekovácsolja a családokat, hanem a kicsi fejlődésében is nagy szerepet játszik. Novellái mellett megjelentette két részben a „Süti kalandjai” című mesekönyvét, amely nagy siker a csemeték körében. Készül a sorozat következő kötetével, célja pedig az, hogy a szülők #mesenagykövetként hirdessék egymásnak, milyen sokat tehetnek gyermekeik lelki és szellemi növekedéséért.
A történetmesélés varázslat, s a mágia nem működik szeretet nélkül – vallja Becz Dorottya, aki a mesét nagy kincsként értékeli. Ezer új kalandot élnek át, ezer új világot fedeznek fel a gyerekek a meséken keresztül. Ezer csoda várja őket a mesék világában, azonban egyedül nem tudják ezeket megélni – szükség van egy #mesenagykövetre, aki biztonságosan végig kalauzolhatja őket, és ki más is lehetne a mesenagykövet mint a szülő, a nagyszülő.
– A #mesenagykövet program fő célja, hogy köszönetet mondjunk a szülőknek, elismerjük a mindennapi erőfeszítéseiket, a pozitív visszacsatolással ösztönözzük őket a folytatásra. Biztatjuk őket, hogy ne adják fel – olvassanak a gyermekeiknek, és még tudatosabban figyeljenek a meseolvasásra, már a kezdetektől. Tapasztalják meg a meseolvasás minden előnyét. A hosszútávú cél pedig az, hogy minden szülő #mesenagykövetnek érezze magát. Számomra megtiszteltetés, hogy Ruttkay Laura, színésznő, a Süti hangos könyvek lelke, elsőként csatlakozott a programhoz – mondja az írónő.
– Folyamatosan lekötni két gyermeket, akinek éppen nyílik a tudata a világra, valódi kihívás, és biztos vagyok benne, hogy ezt szülőként nem csak én érzem így. Jól esik, hogy a mindennapok forgatagában ott van ez a pozitív megerősítés – vallja a színésznő.
– A mesekönyv-sorozatom Süti kutyusról és Gyömbér cicáról szól, akik lépten-nyomon izgalmas kalandokba keverednek. Szeretem a szereplőimet, akik esendőek, gonoszak, olykor furmányosak, találékonyak, érzelmesek vagy épp érzelgősek, hajlíthatatlanok vagy puhányok, viccesek vagy komolyak. Szeretem a történeteket, mert általuk kiderül valami az életről, amit eddig nem tudtunk. Az írás olyan, mint a főzés. Adottak a hozzávalók: a szavak, szavak sokasága. Ezekből készül egy új étel, amelyet eddig nem ismertünk. Se az olvasó, se én. Ha nyitottak és bátrak vagyunk, megízlelhetjük az édes, a sós, a keserű, a csípős és a savanyú számtalan kombinációját.
Kreil Melinda, meseterapeuta részletezi, miért érdemes mesét olvasni a gyermekeknek, milyen idős kortól és milyen könyvet érdemes választani.
– Amióta ember él a földön, azóta léteznek történetek is. A mesemondók, úgy hiszem, mindig is tudták, de immár a tudomány is meggyőződött róla, hogy az emberi agy leginkább történetekből való tanulásra van összerakva. Történeteken keresztül ismerjük meg a bennünket körülvevő világot, a másik embert és önmagunkat is. Ha egy kisgyerek sok történetet hall, az segíti, hogy “Isten tenyeréről” (a magyar néphagyomány úgy tartja, a gyermek ott üldögél úgy hatéves koráig, még védelemben, még kicsit az éghez és a varázslathoz kötötten is) biztonságosan megérkezzen ide, a Földre. Hogy jól eligazodjon önmagában és az őt körülvevő rendszerben: ezt segítik eleinte az önmagáról, a vele történt napi eseményekről szóló mesék, később a családi történetek és mindemellett a műmesék, népmesék. A mesék elraktározódnak bennünk, és a meséhez kapcsolódó érzéseinkkel együtt akár évtizedek múltán is előhívhatók. A gyerekek elsajátítják a mesehallgatás által a teremtő képzelet elvét. A mese az, ami megalapozza a gyermek értelmi, érzelmi, lelki, társas fejlődését. Gazdagítja a fantáziavilágát, segít abban, hogy merjen elrugaszkodni a valóságtól. A gyermeki léleknek megfelelő mese segít kialakítani a mesetudatot. Képes lesz a gyermek elválasztani egymástól a mesét és a valóságot, ugyanakkor képes magát beleélni a mesébe, át tudja élni a mese szereplőinek helyzetét.
A szakember azt is részletezi, hogy „A Süti a titkos kertben” című mesénél milyen témák merülhetnek fel, amelyeket érdemes megbeszélni a gyerekekkel:
– Süti figyeleméhsége nagyon jellemző ekkora gyerekeknél, itt megnyílhatnak a családban betöltött szerepek kérdései, a munkaidő/játékidő tisztázása, a türelem kérdése, a fontosság, a sorrend, a közös kikapcsolódás és a kötelességek. Süti kiszökik a kertkapun, mert kíváncsi, és játszani akar, itt a veszélyekre, határokra lehet felhívni a figyelmet. A kert meglepetései, az új barát és a “csodálatos asztal” az ő barátaira, kortárs kapcsolataira fordíthatják a beszélgetés irányát.
Kreil Melinda elárulja, miért ajánlaná ezt a mesét a 3-7 éves gyerekeknek.
– Ami mindjárt az elején megfogott benne, a név. A sütit mindenki szereti. A figura kedves, vidámságot és szeretetreméltóságot sugároz, a gyerekek jól tudnak kapcsolódni hozzá. A történet hétköznapi helyszínen indul, hétköznapi szituációból, ez az ismerősség szintén alkalmassá teszi a kicsit figyelmének felkeltésére. De aztán egy kis csoda is kerül a mesébe, ami Sütit új barátokhoz és kalandokhoz juttatja. A kutyus egyedül indul felfedezőútra, ez a leválás megsegítésére teszi alkalmassá, hisz kiderül, hogy anyán és apán túl is lelhetünk kapcsolódásra a világban: Gyömbér, a különleges kert cicája segítségével Sütinek is kinyílik egy addig ismeretlen világ, és ebben a világban, a kisfiúval találkozva még az a vágya is megvalósul, hogy játsszanak vele. A társakhoz való kapcsolódást, az együttérzést, a világra való kíváncsiságot mutatja meg a történet, épp azt, amivel ebben a korszakban a gyerek találkozik. Kinyílik a világ, van valami a kerítésen túl, anya és apa már nincs mindig ott, vannak helyzetek, amikben nélkülük boldogulunk, de azért a biztonság otthon van, oda térünk vissza.
Biztos, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének. Ehhez nem kellenek puccos, flancos dolgok, elég, ha ott van, és mesét olvas – ha valódi #mesenagykövet. Legyél Te is #mesenagykövet!
További információ: https://sutikalandjai.hu
https://www.facebook.com/kalandoksutivel
