A közismert Lajos forrás fölötti Bölcső-hegyen harmadszorra épült vissza a kilátótorony.
Talán egyetlen kilátótoronynak sem volt olyan hányatott sorsa, mint a Bölcső-hegyinek. Az első alkotást a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) építette és 1934 április 8-án avatták fel. Az egyesület néhai elnökéről Döller Antalról nevezték el.
A környéket a kirándulók akkoriban keresték fel gyakrabban, amikor a Magyar Turista Egyesület Pénteki Asztaltársasága 1908-ban kiépítette a Lajos forrást. A forrás az akkori terület tulajdonos keresztnevéről kapta a nevét. Podmaniczky Lajost nem zavarta, hogy a turisták is felkeresték a környéket, ám ez gyökeresen megváltozott, amikor 1935-ben Dréher Jenő sör- és csokoládégyáros vette meg a területet. Első lépésként szögesdróttal körbezárta az erdőbirtokát, még a Holdvilág árkot is elvette a turistáktól. A korabeli sajtó szerint a turistaszervezetek először még reménykedtek a Dréher Jenővel való megegyezés lehetőségében. Hivatkoztak arra hogy az akkori erdő törvény értelmében azok a hegycsúcsok, amelyek tájképileg a környező vidékre szép rálátást nyújtanak a természetvédelmi törvény oltalma alatt állnak és azokat, mint turista- és idegenforgalmi szempontból közérdekű helyeket, elzárni nem szabad.
Azonban Dréher Jenő megüzente a kilátótornyot felépítő egyesületnek, hogy a bontás miatt némi kártérítést hajlandó fizetni, de ha ezt nem fogadják el, akkor is lebontatja. Sajnos 1936-ra bekövetkezett Dréher Jenő gyáros, földbirtokos, Horthy Miklós titkostanácsosának akarata, minden tiltakozás ellenére lebontatta a Bölcső-hegyi kilátót. Az MKE az akkori erdőtörvény alapján perre ment a toronyért és nem fogadta el a kárpótlásért felajánlott alamizsnát, ami egyébként se fedezte volna egy máshol felépítendő torony költségét. A bontáskor még folyt a bírósági per, de ez a tény a titkostanácsost és a bíróságot sem zavarta. Az egyesület vezetősége kijelentette, hogy egy turistaalkotást turistaszívvel hoznak létre és az nem lehet alku tárgya. De a Dréher és a vele összefonódó Haggenmacher családnak ez sem volt elég, a következő évben a turisták és a síelők elől szintén kerítéssel zárták el a Normafa-lejtőt, amiről mindenki meg volt győződve, hogy közterület. A turisták körében egyre nagyobb volt a felháborodás, a Magyar Turista Élet 1938 február 15-i számában bojkottra hívott fel minden Dréher termékkel szemben. Ezt azzal erősítette meg, hogy a Dréher csokoládé reklámokat se közli a lap addig, míg vissza nem adják a turistáknak a Lajos forrás és a Normafa környékét.
A II világháború után egyből szabad lett a Bölcső-hegy környékén az átjárás, a Lajos forrásnál felhúzott Dréher vadászkastély ugyan csúnyán kiégett, de a Természetbarátok Turista Egyesülete VAOSZ osztálya viszonylag hamar rendbe hozta és berendezte turistaháznak, amelyet Ságvári Endréről neveztek el. Sőt 1955 május elsejétől rendszeres autóbuszjárat indult Budapestről és Szentendréről, amely az 1990-es években szűnt meg.
Körülbelül az 1970-es években egy egyszerű, viszonylag alacsony kilátó-emelvényt építettek a Bölcső-hegyre, de azt nem kellőképpen gondozta az erdészet és idővel teljesen eltűnt. Egyesek szerint azért, mert a szomszédos Lom-hegyen felépült légvédelmi bázisra rá lehetett látni róla, azonban katonai szakértőnk ezt az indokot cáfolta.
Most közpénzből megint felépült a pécsi Koller Építész stúdió tervei alapján egy egyszerű kilátótorony, amelyről eddig nem látott szögben tárul fel a Pilis és a Visegrádi-hegység. Ottjártunkor még hivatalosan nem lehetett felmenni, de azt megállapítottuk, hogy mindenképpen örülni kell az új alkotásnak. Annál is inkább, mert egy fiatal pár drónjának segítségével a kilátás nagyszerűségéről is meggyőződhettünk.
Az új kilátótoronyhoz a Lajos forrástól a zöld háromszög turistajelzések vezetnek fel. Visszafelé a zöld háromszög majd a piros kereszt jelzés segítségével változatossá tehetjük a kirándulást, sőt akik a meredek részeket szívesen elkerülnék, azok felfelé is utóbbi utat válasszák!
Fotók: Székely Ildikó, Fortepan
Kertész Z István
