Hétfőn éjfél előtt pár perccel az utolsó amerikai csapatkontingens is elhagyta Afganisztánt a kabuli repülőtérről felszálló C-17-es fedélzetén, az afgánok pedig tűzijátékkal ünnepelték a 20 éves amerikai és NATO-megszállás után visszanyert függetlenségüket – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
Utolsó drón támadásukban az amerikaiak még megöltek tíz afgánt, köztük hét gyermeket, hogy bosszút álljanak a kabuli repülőtér ellen elkövetett terrormerényletben meghalt 13 amerikai katona meggyilkolásáért. Az afgán áldozatok között két olyan személy is van, aki az amerikaiaknak segített a megszállás alatt.
A húszéves háborúban több mint 178 ezren haltak meg, köztük kb. 2500 amerikai és hét magyar katona. Az áldozatok többsége afgán volt, aki a megszállókkal szemben védte a hazáját.
A teljes csapatkivonást megelőző napokban több mint százezer olyan személyt menekítettek ki Afganisztánból, aki együttműködött a megszállókkal, és attól tartott, hogy emiatt a tálibok felelősségre vonják. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kétszáznál kevesebbre becsüli azoknak a számát, akiket nem sikerült kimenekíteniük. A tálibok megígérték, hogy a megszállás befejezése után is elősegítik azoknak az afgánoknak a távozását, akik el akarják hagyni az országot. A nyugati hatalmak az ENSZ közreműködésével akarják ezt biztosítani. Erre irányul a Biztonsági Tanács hétfőn hozott határozata, melyben „elvárja, hogy a tálibok lehetővé tegyék az afgánok és minden külföldi állampolgár biztonságos és rendezett távozását Afganisztánból”. A nyugati indítvány megszavazásától tartózkodott a BT két állandó tagja, Kína és Oroszország. Azzal indokolták tartózkodásukat, hogy a határozat nem veszi figyelembe arra irányuló javaslatukat, hogy az evakuálás ne járjon az afgán talpra állást akadályozó agyelszívással, sem Afganisztán pénzügyi kintlévőségeinek a befagyasztásával.
A világ arra számít, hogy az afgánok most kezükbe veszik sorsuk irányítását, és mielőbb megalakítják kormányukat, melyet a tálibok „befogadó kormánynak” neveznek, értésre adva, hogy nem teljhatalomra törekszenek, hanem a hatalom megosztására azokkal az afgán erőkkel, amelyek az ország egységének és szuverenitásának hívei.
A tálib vezetés arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy tartsák fenn diplomáciai viszonyukat Afganisztánnal, és működtessék nagykövetségeiket Kabulban. A Nyugat megosztott a tálibokhoz fűződő kapcsolat jövőjét illetően. Egyesek arra az álláspontra helyezkednek, hogy „a tálibokkal sohasem”, mások viszont óvatosságra intenek, és a tálibok tetteitől teszik függővé viselkedésüket velük szemben.
Kína és Oroszország megkerülhetetlen politikai tényezőnek tartja a tálib mozgalmat, és tovább építi hétéves kapcsolatát vele. Arra törekszik, hogy Afganisztán mielőbb talpra álljon, és fejlődjön. Ehhez sokoldalú segítséget akarnak nyújtani a keleti gazdasági, politikai és biztonsági együttműködési rendszer keretében. A nyugati hatalmak eddig még nem jelezték, mit kívánnak tenni az afgán gazdaság és társadalom rendbe hozásáért Afganisztán húszévi megszállását követően – írta a Békekör tudósítója.+++
Kiadta: Magyar Békekör
