Az Egyesült Államok európai szövetségesei felháborodottan kérik számon Washingtonon, hogy még az evakuálást sem képes biztosítani, pedig tízezrével szeretnék kimenteni azokat a személyeket, akiknek a szolgálataiért tartoznak. A Kabulba vezényelt hatezer amerikai katona még a kabuli repülőtér kifutópályájának biztosítására is képtelennek bizonyul. Tumultuózus jelenetek zajlanak le: a repülőteret ellepő tömeg élete árán is igyekszik kijutni az országból, van, aki a futóműbe kapaszkodva próbál szerencsét, hogy aztán a levegőből mélybe zuhanjon. Katonai repülőgépek repülnek be az Afganisztánnal szomszédos országok légterébe anélkül, hogy engedélyt kértek és kaptak volna a berepülésre. A légvédelem néhány gépet le is lőtt.
Hanyatt-homlok menekül, aki csak tud. Irhájukat főleg azok az afgánok féltik, akik a megszállókkal kollaboráltak, és attól tartanak, hogy számon kérik rajtuk.
Angela Merkel német kancellár élesen bírálta az amerikai csapatkivonás módját. Káosznak minősítette, amit az amerikaiak maguk mögött hagytak. Úgy vélekedett, hogy Washington belpolitikai okokból döntött a mielőbbi kivonulás mellett. Afganisztán dominó effektust vált ki – mondta, nyilvánvaló célzással arra, hogy a NATO kudarca nemcsak Afganisztánban nem marad következmények nélkül.
Nyíltan bírálta az amerikai politikát a magyar kormány is. Magyar Levente külügyi államtitkár kijelentette: „A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit”.
A kormány attól tart, hogy a NATO afganisztáni kudarca, és a tálibok hatalomra jutása miatt Magyarország újabb menekültáradattal kerül szembe – jegyezte meg a tudósító.
Egyes NATO szövetségesek arra biztatják Amerikát, hogy menjen vissza Afganisztánba. Joe Biden minden bizonnyal nem fog eleget tenni a sürgetésnek. Inkább a kezeit mossa. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek csak annyira futotta, hogy összehasonlítsa az 1975. évi saigoni evakuálást a mostani kabulival, és kijelentse: „a kettő kifejezetten különbözik egymástól”. Nem világos, miben! Hiszen az Egyesült Államok háborús demokrácia-terjesztésének teljes csődjéhez nem férhet kétség. „A hittérítők feladták missziójukat” – fogalmazta meg a Békekör tudósítója.
