Az előrejelzések szerint a delta-variáns terjedésével nem a szaglás és ízérzés csökkenés lesz
a fő panasz a COVID-19 betegeknél. Várhatóan a felsőlégúti hurut és az allergiás nátha
tünetei dominálnak, így vélhetően nehezebben lesz megkülönböztethető a légúti
allergiától és más felsőlégúti megbetegedésektől.
Szaglástréninggel gyógyulnak a szag- és ízvesztést elszenvedők
Mint ismeretes a szagláscsökkenés a COVID fertőzés második és harmadik hullámában
tömegesen alakult ki, a koronavírusos betegek 60-70%-a számolt be a fertőzés után pár nap
alatt hirtelen kialakult szaglásvesztésről. Ugyanis a szaglóhám nagy mennyiségben
tartalmazza az ACE 2 receptorokat, amelyhez a vírus kötődik. Szerencsére a betegek jelentős
részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán visszatért, mivel a szaglóhám az egyedüli
érzékszervünk, ahol az elöregedett, károsodott szaglóidegsejtek helyébe kb. 30 naponként
újonnan képződő idegsejtek lépnek. A páciensek 20-30%-nál azonban két-három hónapon
túl sem rendeződött a probléma, míg a betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás
az eddigi adatok alapján. A tünetek javulása mellett sokan számoltak be szaglásvesztést
követő torz szaglásról, úgynevezett parozmiáról. A szagláscsökkenés kezelésében fontos a
fül-orr-gége szakvizsgálat mellett a szaglásvizsgálat elvégzése, amelynek alapján úgynevezett
szaglástréninget ajánlanak a betegeknek. Ez egy terápiás lehetőség a szaglóhám, szaglópálya
regenerációjának elősegítésére. „Ennek lényege, hogy négy alapillatot kell napi két
alkalommal 10-10 szippantással belélegezni, ez az eljárás 12 héten keresztül javasolt, így a
páciensek memorizálják is az illatokat. A módszer hatékony postvirális, idiopatiás és traumás
eredetű, illetve régebben fennálló szagláscsökkenés esetén is.” mondta Dr. Krasznai
Magdolna, az Affidea Magyarország fül-orr-gégész szakorvosa.
Így lehet megkülönböztetni a COVID-ot az allergiától
Az előrejelzések szerint a COVID delta-variáns okozta panaszok jellemzően a megfázás
és/vagy a légúti allergiaszerű tünetek formájában (mint például könnyezés, orrfolyás,
köhögés, tüsszögés) jelentkezhetnek, melyhez társulhat még hőemelkedés, bágyadtság és
levertség. „Ha valaki ilyen jeleket észlel és korábban sem ő, sem a családja esetében nem
fordult elő allergiás megbetegedés, akkor érdemes COVID-ra gyanakodni. A beoltottaknál
sok esetben észrevétlenül zajlik a fertőzés. Tünetek esetén az a legjobb, ha teszteltetjük
magunkat, vagy hét napra önkéntes karanténba vonulunk.” – tette hozzá Dr. Krasznai
Magdolna. Abban az esetben, ha a fenti panaszok mellett hőemelkedés, végtagfájdalom,
bágyadtság, levertség is megjelenik, valamint szaglás és ízérzés vesztés is kialakul,
valószínűen COVID-fertőzésről lehet szó. Az allergia és COVID-19 betegség elkülönítését
segítik a különböző tesztek. Utóbbi antigénteszttel vagy PCR-teszttel igazolható, míg az
allergiásoknál általában bőrpróbát, úgynevezett Prick-tesztet végeznek. A tesztettünetmentes állapotban, antihisztamin szedése nélkül végzik el. Ez a vizsgálat irányulhat
légúti és étel allergénekre egyaránt, az Affidea Magyarországnál 5 éves kortól tesztelik a
gyermekeket.
Az allergia nem fokozott COVID-rizikófaktor.Az allergiás rhinitis, vagy allergiás nátha kialakulásában lényeges az epigenetikai tényezők
szerepe is. A szezonális allergiás náthát többnyire a pollenek okozzák: február végétől április
végéig a korán virágzó fák, áprilistól augusztusig a fűfélék, míg július végétől október végéig a
gyomnövények. Egész évben okozhatnak panaszokat viszont a házipor, a háziporatka, az
állati szőrök, a penészgomba, a toll, a latex stb. Dr. Krasznai Magdolna kifejtette: „Ma
Magyarországon a becslések szerint 2-2,5 millió allergiás beteg van. Az eddigi tapasztalatok
alapján elmondható, hogy a COVID nem érintette komolyabban az allergiás pácienseket.
Ennek hátterében az állhat, hogy a súlyos COVID betegség eddig inkább az idősebb
korosztály körében jelentkezett, az allergiás nátha pedig a fiatalokra jellemző inkább.
Emellett mára már igazolt, hogy az orrnyálkahártya allergiás, IgE jellegű krónikus gyulladása
inkább védő jellegű a fertőzésekkel szemben. Statisztikai adatok erre vonatkozóan nincsenek,
de személy szerint azt mondanám, az allergiás náthások körében nem volt jelentősebb és
súlyosabb a COVID fertőzés. A fiatal felnőttek általában enyhébb vagy tünetmentes
formában inkább terjesztették a betegséget. Gyakran csak a szaglás és ízérzés vesztés hívta
fel a figyelmet a COVID fertőzésre.” A védőoltás minden esetben javasolt, így az allergiások
számára is! Természetesen, ha korábban túlérzékenység előfordult, akkor oltóponton kell
felvenni az oltást, ahol intenzív osztályos háttér is rendelkezésre áll szükség szerint.
