Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában.
A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.
Idén májusban 1910-en töltötték ki a Nébih weboldalán a második karanténkutatást. A felmérésből többek között kiderült, hogy az elsőhöz képest a harmadik hullámban a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya. Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A kutatás alapján a vásárlók kosarába ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, és már kevésbé fontos, hogy egy termék tartós legyen.
A kutatás rávilágított, sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak. A tudatosan megtervezett élelmiszertartalék hasznos lehet, ehhez a Nébih élelmiszertartalékolási útmutatón keresztül nyújt segítséget.
A válaszadók arról számoltak be, hogy a járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57%-a azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.
A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilóból”. Az ok nyilvánvaló: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk, például a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható e téren.
