Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint, augusztus elsején ünnepli 75. születésnapját. A II. világháború után, 1946. augusztus 1-én vezették be az 1945-46-os hiperinflációt követően a pengő helyett. Ugyan az európai uniós csatlakozásunk okán a forint napjai meg vannak számlálva, de egyelőre kivonásának időpontja bizonytalan. Így egy darabig még boldog születésnapot kívánhatunk neki!
Az elmúlt 75 év
A forint, mint pénznem már a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában is ismert volt. Sőt, a történelmi írásokban olvasni lehet arról, hogy más országokban is használták. 1946-ban az új pénznem bevezetése a pénzügyi stabilizáció szempontjából elengedhetetlen volt. Egy ideig vita is folyt az új valuta nevéről, a forint mellett a tallér is számításba jött. Végül a pénzérmék kibocsátásakor elkészítették az első arany alapú forintokat (1 forint egyenlő volt 0,0757575 gramm arannyal). Ezek 1, 2 és 5 forintos címletek voltak. Ekkor a forint váltópénze a fillér volt, ezeket azonban 1999-ben végleg kivonták a forgalomból.
A 75 év során több pénzérme és bankjegy került ki a fizetőeszközök listájából. Az első 10 forintos bankjegy vagy az 50 és 100 forintos papír alapú fizetőeszközök is már csak az emlékeinkben élnek. 2008-ban az egy és kétforintos érméktől vettünk búcsút, 2009-ben bár megkaptuk a 200 forintos érmét, de ezzel egyidőben váltunk meg a 200 forintos bankjegyektől. 1997-től van forgalomban a 10 ezres és 2001 óta ismerjük a 20 ezrest. A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte és a diósgyőri papírgyárban készülnek. Méretük egységesen 154x70mm.
Érdekesség a 10 forintosról
A horvátok két kunája hasonlít a mi tízforintosunkhoz. Súlyra és alakra minimális az eltérés, így a horvátországi parkolóautomaták sokszor összekeverik az érméket. Többször horgásztak már ki a horvát automatákból tízforintosokat.
Forrás: wikipedia
