A „katonai küldetés” 2021. végéig történő befejezéséről szóló megállapodást Joe Biden amerikai elnök és Mustafa Al Kadhimi iraki miniszterelnök írta alá hétfőn a Fehér Házban. Irak kérésére amerikai kiképzők és tanácsadók maradnak ugyan az országban, de az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet ellen folytatott harcban közvetlenül többé nem vesznek részt.
Az Egyesült Államok 2003-ban szállta meg Irakot az ifjabb George Bush elnök parancsára. Az agressziót azzal indokolták, hogy Irak tömegpusztító fegyvert tárol. A hivatalos indoklásról bebizonyosodott, hogy minden alapot nélkülöz, az invázió mégis alkalmas volt arra, hogy megdöntsék az iraki kormányt, és elfogják Szaddam Huszein elnököt, akit 2006-ban ki is végeztek.
Az Egyesült Államok egészen a legutóbbi időkig úgy viselkedett Irakban, mintha a gyarmata volna, és azt tehetné, amit csak akar. Példa rá Kászem Szolejmáni tábornok, az iráni forradalmi gárda parancsnokának meggyilkolása Bagdadban tett látogatásakor, 2020. január 3-án. További példa rá a terroristák elleni harcban Iraknak és Szíriának segítő iráni milicisták elleni drón támadás 2021. júniusában. Mindkét eset kiváltotta az iraki kormány heves tiltakozását. Bagdad arra a következtetésre jutott belőlük, hogy az amerikaiak valódi célja nem a terroristák legyőzése, ezért többé nincs szükség az amerikai katonai jelenlétre.
Az iraki kormány, az Amerikához fűződő katonai kapcsolatok lazításával egyidejűleg, érdeklődést tanúsított az Oroszországhoz fűződő katonai kapcsolat iránt.
Megfigyelők úgy vélik, hogy az USA afganisztáni és iraki visszavonulásában egyaránt szerepet játszik, hogy Washington a korábbiaknál kevésbé tudja finanszírozni idegenben vívott háborúit.
