Az óránként 8575 km sebességgel száguldó hiperszónikus rakétát a Fehér-tengeren lévő Gorskov tengernagy hadihajóról lőtték ki a Barents-tenger partján kijelölt célpontra. A cirkon rakéta célba talált a kilövéstől 350 km-re fekvő ponton.
A NATO SS-N-33 kódjelzéssel tartja nyilván az orosz cirkon rakétát. Úgy tudja, hogy a hangsebességnél kilencszer gyorsabban is tud repülni 30-40 km magasságban. A cirkon 300-400 kg tömegű, és 8-10 m hosszú. Felszíni hadihajókról, tengeralattjárókról és mozgó parti rakétaütegek függőleges kilövőiből lőhető ki.
A NATO-t különösen azért aggasztja az új orosz fegyver, mert legkorszerűbb radarrendszere, az Aegis sem képes időben észlelni a bevetését. A radar csak megjelenése után 8-10 másodperccel észleli a cirkont, de az elhárító rakétát ellene hiába vetnék be, hiszen az akkorra már tovább is repült, elhárító rakétáik pedig nem tudnak olyan sebességgel repülni, amilyennel a cirkon tud.
Szakértők a Kelet javára módosult katonai erőviszonyok egyik legfontosabb elemének tartják az orosz hiperszónikus rakétát. A NATO elsősorban anyahajóit félti tőlük, másrészt szárazföldi csapásmérő képességüktől is tart, hiszen a radarokat nem csak hiper sebességükkel képesek kijátszani, hanem rendkívül alacsony, földközeli repülésükkel is.
