Egy újabb elveszettnek hitt műtárgy kerül vissza a fertődi Esterházy-kastélyba. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelán tál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A műtárgyat a kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítják majd ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte.
A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő imari japán porcelán tál felbukkanása igazi kuriózumnak számít a műkereskedelemben Bár sokan próbálták megszerezni a különleges darabot, az végül a BÁV Centenáriumi aukciójáról visszakerül eredeti lakhelyére, Fertődre, az Esterházy-gyűjteménybe.
Az Esterházy-család legendás alakja I. „Fényes” Miklós herceg (1714-1790), Eszterháza megépítője. Porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben a saját maga vásárolta bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. Az európai műgyűjteményekben a 17. századtól jelentek meg a tematikus gyűjtemények és azok bemutatására szolgáló termek, az úgynevezett kabinettek. A korízlésnek megfelelően a gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el. Emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben, japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak.
A hercegi gyűjtőszenvedély örökletesnek bizonyult, hiszen a 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg is tovább bővítette a már így is jelentős kollekciót. A gyűjtés mellett a család szívügyének számított a magyar porcelángyártás elindítása, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtése is. Többször nyújtottak anyagi segítséget, és jelentős megrendelésekkel is bábáskodtak Herend kezdeteinél. A manufaktúránál hagyomány, hogy a híres megrendelőkről mintát neveznek el. A család keleti porcelánok iránti rajongását őrzi az Esterházy-dekor is, amelyet egy, a gyűjteményben szereplő, kínai porcelán ihletett. A mély tűzű vörös alapon fehér növényi motívumokkal díszített darabok a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Ezt a jellegzetes színvilágot idézi a BÁV Centenáriumi árverésén szereplő imari stílusú japán porcelán tál is.
Eszterháza nagyszerű kastélyegyüttesét, benne a család műgyűjteményével, a második világháború után súlyos veszteségek érték. A kastélyt kifosztották, az ott őrzött műtárgyak nagy része elveszett, vagy megsemmisült. Reményt ad azonban, hogy a kastély eredeti berendezésének darabjai rendkívül ritkán, de felbukkannak a műkereskedelemben is. Ez történt akkor is, amikor a BÁV szakértőit egy imari porcelántállal keresték meg. Maga az imari elnevezés a Japánban, Kyushu szigetén található Arita városában és környékén kézzel készített és festett porcelánokat takarja. Ezeket a darabokat Imari kikötőiben rakodták hajóra, ezért az európai gyűjtők, majd később a japánok is az egyszerűség kedvéért imari porcelánokként hivatkoztak rájuk.
A közelmúltban felbukkant dísztál már két generáció óta a család birtokában volt, de se a származásáról, se az értékéről nem volt tudomásuk. Az 1690-1730 között Japánban készült, vörös és arany krizantémokkal, hortenziákkal és középen vázával díszített nagyméretű dísztálra azonnal felfigyeltek a szakértők. Nem kis meglepetést okozott azonban a hátán lévő, erősen megrongálódott Esterházy leltári jelzés. A tál pontos meghatározását nehezítette, hogy az Esterházy-kastély gyűjteményét leíró részletes katalógusok nem álltak rendelkezésre. Bár az analógiák és a leltári jelzés papírvizsgálata alapján a BÁV szakértői biztosra vették, hogy az Esterházy-gyűjteményből származik, azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy mikor vásárolhatták, és melyik teremben volt eredetileg elhelyezve az aukcióra kerülő darab.
A korabeli, többek között Erős Ágoston szász választófejedelem híres japán porcelángyűjteménye alapján azonban feltételezték, hogy a dísztál már Esterházy „Fényes” Miklós idején Eszterházán lehetett. De azt sem lehetett kizárni, hogy unokája II. Miklós 19. század elején vásárolt, jelentős japán és kínai porcelán anyagához tartozhatott.
Imari tál. Porcelán. Öblében máz alatti kékkel, máz felett vörössel és arannyal festett krizantémok és hortenziák ábrázolása. Hátoldalán papíretiketten az Eszterháza-kastély leltári jelzésével. Japán, Arita, 1690-1730 között. Átmérő: 27,8 cm
A Centenáriumi aukció katalógusának megjelenésével párhuzamosan egy másik kutatás is elkezdődött. A tál felkeltette a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét kezelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. figyelmét is, és haladéktalanul kezdeményezték a tárgy védetté nyilvánítását. A védési eljárást egy a közelmúltban befejeződött műkincsper kapcsán végzett levéltári kutatás tette lehetővé. Ennek során ugyanis felfedeztek egy 1938-ban elkészített, kb. 500 oldalas, a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét bemutató leltárat is. A második világháborút megelőzően ez volt az utolsó ismert katalógus, amely még a maga teljességében adott leírást a berendezésről és a kastély 50. számú, több száz darabos gyűjteményt őrző úgynevezett porcelánszobájáról is. A korabeli leltár, amely egy bírósági eljárás kapcsán készült Esterházy Pál herceg (1901-1989) magyar hitbizományi ingóságairól, részletes leírást adott három olyan imari porcelán tálról is, amelyeket ugyanazokkal a virágmintával és vázával díszítettek, mint az árverésre kerülő darabot. Ezzel a puzzle utolsó darabja is helyére került, nem lehetett kétséges, hogy az Esterházy-gyűjtemény egy elveszett darabja bukkant fel.
A dísztálra június 23-án, a BÁV 2021. június 23-i Centenáriumi aukcióján 250.000 forintos kikiáltási árral lehetett licitálni. A tál és a katalógusban megjelent tanulmány minden bizonnyal több gyűjtő figyelmét is felkeltette, hiszen a kivételes darab egy hosszú licitharc végén 660 ezer forintért kelt el. A leütést követően a fertődi Esterházy-gyűjtemény bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, így bizonyossá vált, hogy a kivételes alkotás visszakerül az Esterházy-gyűjteménybe.
Az árverést követően Egresitsné Firtl Katalin, a fertődi kastélyt fenntartó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője elmondta: „Nagy örömmel tölt el minket, hogy egy újabb darabot sikerült visszaszereznünk az elveszett gyűjteményből. Terveink szerint a most megvásárolt dísztálat ugyanabban a teremben állítjuk ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte.”
A BÁV háromnapos Centenáriumi aukciójának első napján a magyar koronázási palást egy darabját vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Az imari porcelán a második, műtárgynapon került aukcióra, Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója szerint: „Egy-egy művészeti árverésünkön 500-700 tárgy kerül kalapács alá. Évről-évre óriási kihívást jelent, hogy minden egyes darabot megfelelően meghatározzunk, és nem csupán felfigyeljünk, de utána is járjunk a kiemelkedő tárgyak történetének. A munkánk legszebb része az, amikor ilyen történetek részesei lehetünk. Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy szakértőink tudása révén az aukcióról hazatalált ez a lenyűgöző porcelán, amelyet hamarosan a nagyközönség is eredeti őrzési helyén tekinthet meg. Ennél szebben nem is ünnepelhettük volna az árveréseink 100 éves évfordulóját.”
| Mik azok a védett tárgyak?
Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.
|
