Soha nem húzódott vissza olyan gyorsan a tengeri jég az Északi-sarkvidéken, mint az utóbbi egy évben. Az olvadás ütemét a Polarstern német kutató hajó egy évig tartó Mosaic nevű expedíciója idején vizsgálták.
A tengeri jég kiterjedése 2020 nyarán csak fele akkora volt, mint évtizedekkel ezelőtt – közölte Markus Rex, az Alfred-Wegener Intézet szervezte expedíció vezetője. „A visszafordíthatatlan globális felmelegedés fordulópontjához érkezhettünk”- mondta.
A Polarstern fedélzetén 20 ország 300 kutatója indult a Mosaic elnevezésű expedícióra 2019. szeptember 20-án. A kutatóhajó csaknem tíz hónapon keresztül sodródott a Jeges-tengeren egy jégtáblába fagyva, az útvonalat és a sebességet a szél és az áramlatok által hajtott jégtábla sodródása határozta meg. A kutatók így mérni és dokumentálni tudták a jég teljes ciklusát fagyástól olvadásig.
A 140 millió eurós költségvetésű kutatás mintegy 150 terrabájtnyi adatot gyűjtött és több mint ezer jégmintát.
Az adatokat összevetették az 1890-ben, a Fram nevű kutatóhajó által mért adatokkal. Kiderült, hogy most a jég fele olyan vastag volt, a hőmérséklete pedig 10 Celsius-fokkal volt magasabb az akkorinál.
Mivel most kevesebb jég fedte az óceán felületét, a víz nyáron több hőt tudott elnyelni, ezért ősszel a jégtáblák kialakulása lassabb volt. A műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta másodszor zsugorodott négymillió négyzetkilométernél kisebbre tavaly nyáron az északi-sarki tengeri jég kiterjedése. Ennek oka az lehetett, hogy a Szibériai térségben májusban és júniusban a hőmérséklet hat Celsius-fokkal volt melegebb a hosszú távú átlagos középhőmérsékletnél. Így a víz is jobban melegedett és a jégtáblák is lassabban alakultak ki és kevésbé híztak meg. Ezért olvadáskor könnyebben szétszakadtak és elolvadtak.
Stefanie Arndt tengerijég fizikus fájdalmasnak nevezte, hogy valószínűleg “mi lehetünk az utolsó generáció, amelynek nyáron tengeri jég által fedett Északi-sarkról van élménye”.
Forrás:Ökopolisz
