Ma a miniszterelnök azt mondta, hogy miközben mi, magyarok Európa előtt járunk válságkezelésben, Nyugaton depresszió van.
Ma a miniszterelnök azt mondta, hogy miközben mi, magyarok Európa előtt járunk válságkezelésben, Nyugaton depresszió van.
Ennek kapcsán eszembe jutott egy abaúji polgármester, akitől azt kérdeztem, mennyire érintette a mostani válság a települését. Azt válaszolta, semennyire, mert 30 éve válság van. Na, valahogy így járunk mi is Európa előtt.
Nyugaton tudják, mi a depresszió, mert nem szoktak hozzá, és most se nagyon kell, mert ott van valódi válságkezelés. Nekünk ellenben talán már fel sem tűnik, mert megszoktuk, hogy Európa szegényháza vagyunk. Megszoktuk, hogy kihasználnak, kifosztanak bennünket még a saját kormányaink is.
Szeretném, ha végre kitörnénk a megszokásból. Ne szokjuk meg, hogy elveszik azt, ami a miénk. Ne szokjuk meg, hogy a magyar melósnak alamizsnáért kell dolgoznia. Ne szokjuk meg, hogy csak 20 éves lakáshitellel indulhat az élet. Ne szokjuk meg, hogy azért szavazunk valakire, mert ő már talán eleget lopott, és nem azért, mert ő már bizonyította a tisztességét.
Ne a jó legyen a szokatlan és a rossz a megszokott, hanem fordítva. Fizessenek meg a tolvajok, éljenek végre jól a magyarok! 2022-től kezdjünk ehhez hozzászokni. Mert így igazságos.
Szabadságot és jólétet minden magyarnak!
