Fogvatartás és tisztességes eljárás
A járvány miatt több, mint egy éve tilos a látogatás a börtönökben, ami nagyon megterhelte a fogvatartottakat és családjaikat is. A személyes találkozásokat plusz telefonálási idővel, Skype-pal igyekeztek pótolni, de ezekkel a lehetőségekkel nem minden rab tud élni, nincs rá pénzük, vagy nem megfelelőek a technikai feltételek – derül ki egy nemrég létrejött civil hálózat, a FECSKE jelentéséből.
Közel 17 ezer fogvatartott, és nagyjából 100 ezer hozzátartozójuk (köztük mintegy 40 ezer gyerek) életét határozza meg a börtönök kapcsolattartásra vonatkozó szabályrendszere és gyakorlata, amelyet a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (rövidítve a FECSKE) vizsgált az elérhető információk, közérdekű adatkérések, interjúk és kérdőíves kutatás segítségével.
2020 márciusa óta az összes börtönben legalább 2021. június 30-ig tilos a látogatás, ez minden letartóztatott és jogerős büntetését töltő fogvatartottra vonatkozik függetlenül a beoltottságától, a magaviseletétől és attól, hogy milyen bűncselekményt követett el. A börtönön kívül gyakorlatilag visszaállt a korábbi rend. Megnyitották például a járványügyi szempontból hasonló kockázatot jelentő idősotthonokat is.
Az FECSKE kutatásából az derül ki, hogy az elmúlt bő egy év újabb, szinte tarthatatlan terheket rakott a szoros kapcsolatokra is, holott az elítéltek és családjaik stabil kapcsolattartása az egyik legfontosabb segítség lehet ahhoz, hogy egykori bűnelkövetőként újraépíthessék az életüket, és ne kövessenek el újabb bűncselekményt.
Az intézetenként nem egyenlő feltételekkel elérhető Skype-beszélgetés alig enyhít a gondokon, 2021 januárjában például csak a fogvatartottak fele használta Skype-ot. A kutatásban sokan panaszkodtak a hívás rossz minőségére, és arra, hogy kiszámíthatatlan, hogy ki mikor juthat géphez. Sokakon az sem segít, hogy többet lehet telefonálni, mert a percdíjak magasak (75 Ft/perc), ha a rab egyáltalán hozzájut a készülékhez, melynek letéti díja 35 ezer Ft. Akinek nincs pénze, óriási hátrányban van, ingyen legfeljebb havi 15 percet beszélhet telefonon.
Több hozzátartozó számolt be a családban növekvő feszültségről és eltávolodásról. A kintiek számára nagyon nehéz, hogy nem tudják, meddig tart a tilalom, mikor várható a személyes beszélő visszaállítása. „Nincs látogatás és ez teljesen kikészít minket. Mikor telefonálunk, akkor is csak veszekszünk, sajnos, emiatt. Nehéz ezt átvészelni. Ha sokáig tart ez még, sok kapcsolat mehet tönkre” – mondta a FECSKE-nek az egyik hozzátartozó.
Ahogy Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „a látogatás szabályait az elmúlt öt évben egyébként is a folyamatos szigorítás jellemezte. 2019 óta minden börtönben csak úgy találkozhatnak a rabok a szeretteikkel, hogy közöttük »térelválasztó elemek«, azaz méteres plexifalak vannak felszerelve. A családtagok látogatáskor egymást nem érinthetik meg, köszöntéskor és búcsúzáskor sem érhetnek egymáshoz, tilos az ölelés és a puszi.”
A kriminológus szerint elengedhetetlen lenne a látogatás mielőbbi visszaállítása. „Ugyan a fogvatartottakat mindenki máshoz képest későn, április 28-án kezdték el oltani, de mára a kétharmaduk kapott oltást. Mihamarabb el kellene kezdeni tehát a látogatási tilalom fokozatos feloldását. Ez nem csak a rabok és családjaik érdeke, hanem a börtönbeli nyugalom egyik feltétele is.”
***
A FECSKE – egy hálózat, melyben civilek, volt fogvatartottak, elítéltek családtagjai, büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberek, köztük a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai vesznek részt. Ők készítették a kapcsolattartásról szóló jelentést is. A csoport tagjai abban hisznek, hogy mindenkinek joga van a büntetését emberséges körülmények között tölteni, ami segíti a szabadulás utáni talpra állást és sikeres visszailleszkedést.
