Legyen szó egy cégen belüli új kihívásról, előléptetésről, egy új munkahelyről, magabiztos angol nyelvtudással az ember sokkal több lehetőség közül választhat. A LeveltyBooks legfrissebb kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire gátolja a felnőtt nyelvtanulókat, ha angolul kell helyt állniuk a munka világában, mely helyzetektől félnek a leginkább és egy toborzási szakember segítségével azt is körbejárta a két tapasztalt nyelvtanár, hogy milyen megoldások segíthetik az angol nyelvhasználattól rettegőket céljaik elérésében.
Az angol nyelvtanítási módszer alapítóinak kutatásában résztvevők 41,%-a gondolja úgy, hogy ahhoz, hogy megkapják álmaik munkáját, erősebb nyelvtudásra lenne szükségük, 14,3 %-uk szerint magabiztosabb kommunikációra és 17,7%-uk szerint kellő önbizalomra. Mégis legyen szó angol nyelvű konferenciabeszélgetésről, prezentációról, külföldi utazásról, vagy idegen nyelvű interjúról, a magyar nyelvtanulók többségének már ezek gondolatától is görcsbe rándul a gyomra. Vajon miért?
„Már a két évvel ezelőtti kutatásunkból egyértelműen kiderült, hogy a magyarokra különösen jellemző, hogy nem mernek beszélni, angolul megszólalni. Ez kisebb részben az egynyelvű és zárt kultúra, nagyobb részben a hagyományos oktatás jellege miatt van, ami arra épül, hogy addig ne is merjen megszólalni a tanuló, amíg biztos nem hibátlan, amit mond” – összegzi Szabó Kisanna nyelvtanár.. Véleménye szerint tankönyvre épülő, kontextus nélküli, mechanikus feladatok tovább nehezítik a nyelvtanuló helyzetét.
Kelemen Orsolya, toborzási szakember szerint is hatalmas előnnyel jár az álláskeresésben, ha valaki magabiztosan beszél angolul. „A versenyszférában az angol alap, enélkül szóba sem állnak az emberrel. Hazai cégeknél nem elengedhetetlen a tárgyalási szintű nyelvtudás, de ott is fontos szűrő. Szóval összességében az angol már mindenhol szükséges”- emelte ki a szakértő.
Az, hogy az angol nyelv fontos, lassan minden munkavállaló számára egyértelművé vált, hiszen sok esetben kritériumként láthatják a hirdetésekben is, de a kutatási eredmények alapján már az interjú gondolata is gátolja őket céljaik elérésében. A megkérdezettek többsége szerint ugyanis az állásinterjú legnehezebb része az angol nyelvű rész, de még ennél is meghökkentőbb adat, hogy a tanulók 42,5%-át annyira elrettentené egy pozíciótól az angol nyelvű interjú, hogy nem is jelentkeznének rá.
A toborzás vezető szerint ennek az is lehet az oka, hogy nem a nyelvvizsga számít, hanem a valós aktív nyelvtudás. „A nyelvtudást vagy teszttel vagy beszélgetéssel ellenőrizzük, az interjú során pedig ad hoc nyelvet váltunk. Ez a tapasztalatlan nyelvhasználókat váratlanul érintheti, könnyen kizökkentheti, így mindenképpen érdemes az angol nyelvű interjúzást külön is gyakorolni, ha valaki nem magabiztos.”
Így látja ezt Gönczy Edit is, a módszer kitalálója és alapítója, aki számos tanulót készített már fel kifejezetten interjú helyzetekre, így testközelből látta, hogy mik jelentik a legnagyobb gátat a munkavállalóknak.
„Egy angol nyelvű állásinterjú minden szempontból speciális terep. Hajlamosak vagyunk azt hinni, a nyelvtanilag helyes mondatok a legfontosabbak a kommunikáció során, ez pedig egy interjúhelyzetben a legnagyobb görcsöt jelentheti az álláskeresőknek. Jó, ha vannak olyan panel mondatok, amelyekre támaszkodhatunk, de sokkal fontosabb, hogy idegen nyelven is az legyen a célunk, mint magyarul, azaz, hogy meggyőzzük az interjúztatót arról, hogy nincs nálunk tökéletesebb jelölt a pozícióra. Ehhez pedig az angol mondatoknak könnyeden kell kigördülniük belőlünk, nem 100%-ig helyesen, de 100%-ig természetesen.” – A nyelvtanár szerint azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a munka világa nem feltétlenül az állásinterjút takarja. Ezt igazolja az az eredmény is, hogy a megkérdezettek 52%-a egyáltalán nem érezné komfortosnak, ha angolul kellene előadást tartania a munkahelyén.
A két nyelvtanár sok esetben találkozik azzal a problémával, hogy a tanulók a különböző nyelvtanfolyamokon csak az új ismeretekre fókuszálnak. „Amikor valami újat tanulunk, az agyunkban kapcsolatok jönnek létre neuronok között. A köznyelv ezt nevezi rövidtávú memóriának”- magyarázta Gönczy Edit, aki szerint azonban ezek a kapcsolatok eleinte nem elég erősek, rendszeresen meg kell őket támogatni, ismétléssel, amíg végül szétválaszthatatlan kapcsolat nem alakul ki a neuronok között. Ekkor kerül a tudás a hosszútávú memóriába. „Ezt az elvet kell követnünk komplex folyamatoknál is, mint például az állásinterjú, vagy az angol nyelvű prezentáció tartása is. Ha mindig csak új ismereteket fogadunk be, és elhanyagoljuk a régiek ismétlését, azt vesszük észre, hogy szitaszerű, szórványos a tudásunk. Nem is csoda, ha egy idő után azt érezzük, megrekedtünk a tanulásban és oda az önbizalmunk.”
A magyar fejlesztésű módszertan ebben is segíti a nyelvtanulókat, miközben izgalmas regényeket kínál online, angolul. A legújabb könyv, az „Under the Weather” a munka világában zajlik – századunk utolsó éveiben. A tanuló hasznos kifejezésekkel találkozik a munka világából, valós, életszerű szövegkörnyezetben, lépésről lépésre beépíti az igeidőket az aktív tudásába, és érezhető fejlődést fog tapasztalni a nyelvhasználatában.
A fejezetekhez nyelvtani magyarázatok, feladatok, hanganyag és szószedet tartozik, mellyel a tanuló angolja észrevétlenül okosabb és kifinomultabb lesz – és beépül a hosszútávú memóriába.
