Négymillió oltottnál megnyithatnak – egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkező látogatók számára – a hotelek, fürdők és wellness-szolgáltatások. Dr. Melanie Smith, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója szerint a koronavírus után nagyobb szükség lesz a wellnessre, mint valaha, a termál- és gyógyfürdők számára pedig új lendületet hozhat a rekreáció iránti megnövekedett igény.
Tavaly márciusban bezártak a fürdők, a május-júniusi fokozatos újranyitás pedig csak néhány hónapra hozott megkönnyebbülést a szektor számára. Az újabb korlátozások értelmében november óta ismét nem fogadhatnak vendégeket a létesítmények, kivéve a gyógyfürdőket és a sportolók által használt egyes uszodákat. A fürdők a közel 70 százalékos forgalomcsökkenést dolgozói létszámcsökkentéssel és a marketingköltés minimalizálásával kellett, hogy túléljék.
Dr. Melanie Smith, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus és Marketing Intézetének oktatója egy nagyszabású, másfél évig tartó kutatás résztvevőjeként azt vizsgálta, hogyan alakultak át a visegrádi országokban a korábban államilag támogatott és orvosi céllal működtetett gyógyfürdők, melyek ma már kiemelt turistacélpontok. A WellSpaV4 tanulmány konkrét javaslatokat is megfogalmaz a termál- és gyógyfürdők üzemeltetői számára a koronavírus utáni talpraállás időszakára. A téma jól illeszkedik a Metropolitan Turizmus és Vendéglátás BSc szakának Egészségturizmus specializációjához, valamint az intézmény mesterképzésein elindított Egészségturizmus, Wellness és Spa kurzushoz.
A tanulmány a termál- és gyógyfürdő szektor magyar, szlovák, cseh és lengyel szakértőinek tapasztalatait gyűjtötte össze. Magyarországról a Danubius Hotels cégcsoport és a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselőivel, illetve regionális fejlesztési szakemberekkel készült mélyinterjú. A tanulmány azokra a fürdőkre koncentrált, amelyek az orvosi vagy balneológiai kategóriába tartoznak, azaz amelyeknek egyszerre kell kiszolgálnia az egészségügyi okokból beutalt vendégeket, és azokat, akik önköltségen veszik igénybe a szolgáltatásokat.
Egy medencén osztozik három generáció
A gyógyfürdők számára a legnagyobb kihívást az ebből fakadó eltérő igények jelentik: egyszerre kell kiszolgálniuk a nyugodt pihenésre és a különböző élményekre, szórakoztató lehetőségekre vágyókat, a külföldi, fizető vendégeket és az orvosi ellátást igénylő, térítésmentesen érkező közönséget.
A fürdőkben egy közösségi téren osztozik mindenki: az aktív, csoportos élményeket, például a gyógyfürdős bulikat és aqua parkokat kedvelő Z és Y generáció, a párok, akik minőségi időre, pihenésre és speciális szolgáltatásokra, például masszázsra vágynak, az egyedülálló, magasan képzett, 30-50 év közötti nők, akik inkább a szépségápolási szolgáltatásokat, a kényeztetést, a kikapcsolódást keresik, a kisgyermekes családok, akik gyermekbarát, tiszta létesítményekre vágynak kismedencével és aktív szórakozással, és az idősebb vendégek, akik konkrét egészségügyi problémákkal, néha speciális kezelési igényekkel keresik fel a fürdőket.
„Sok létesítmény egyszerre az összes célcsoportot igyekszik kiszolgálni, a WellSpaV4 tanulmány azonban pont ennek lehetetlenségére mutat rá – tette hozzá Dr. Melanie Smith. – A termál- és gyógyfürdők több vendéget vonzanának és elkerülhetnék a konfliktusokat, ha nem mindenkire vagy három generációra, hanem kifejezetten egy-egy célcsoportra fókuszálnának. Ez komoly előrelépést hozhatna a felhasználói csoportok konfliktusainak kezelésében, vagy csúcsidőben a túlzsúfoltság elkerülésében.”
Fejlesztési lehetőségek Magyarországon
A négy vizsgált ország termál- és gyógyfürdő szektora a tanulmány szerint hasonló problémákkal küzd. A fürdőknek megfelelő anyagi támogatás nélkül kell megfelelniük a nemzetközi fizető vendégek elvárásainak, és további probléma a létesítményekben dolgozók alacsony képzettsége és fizetése is. Mind a négy ország szakértői szerint az elsődleges cél az infrastruktúra fejlesztése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, elsősorban a fizető vendégek számára. További nehézség, hogy bár a wellness-szolgáltatások egyre népszerűbbek a fiatalok és a turisták körében, a V4 országok gyógyfürdőiben még mindig az egészségügyi kezelésekre helyezik a hangsúlyt.
A tanulmány szerint a magyarországi fürdők több lehetőséget kellene kínáljanak a természettel való kapcsolódásra és a szabadtéri testmozgásra, valamint bővíteniük kéne az ételkínálatot könnyű és egészséges fogásokkal, illetve vegetáriánus opciókkal. Fontos továbbá a fenntarthatóság – célszerű lenne ügyelni az energiafogyasztásra, a megbízható alapanyagok használatára és a helyi beszállítók alkalmazására.
Az interjúalanyok szerint a magyar társadalomnak alapvetően több ismeretre lenne szüksége a megelőzés fontossága és az egészséges életmód terén. Hasonlóan fontos, hogy a fürdők folyamatosan monitorozzák a látogatók véleményét és igényeit, és a szolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan a munkaerőt is képezzék.
Így indulhatnak újra a gyógyfürdők
Dr. Melanie Smith szerint a fürdők megfelelő karbantartás mellett már most az egyik legtisztább és leghigiénikusabb közösségi környezetnek számítanak, de a nyitás után kulcsfontosságú, hogy a tisztaság elsődleges szempont legyen nemcsak a kezelőszobákban, hanem a recepciókon, éttermekben, öltözőkben és zuhanyzókban is. A szabadban is végezhető wellness-aktivitásokat a fürdőknek érdemes kiköltöztetnie. Mivel a legtöbb hazai létesítményre jellemző, hogy csúcsidőben kifejezetten zsúfoltak, a nyitás után meg kell találni a megfelelő módszereket a látogatók számának korlátozására.
Rehabilitáció, mint üzleti lehetőség a COVID után
Bár a koronavírus rövid- és hosszútávú hatásait még mindig vizsgálják, azt már biztosan tudjuk, hogy fizikai és mentális regenerálódásra is szüksége lehet a víruson átesetteknek. A termál- és gyógyfürdők szolgáltatásai kifejezetten jó hatással lehetnek a visszamaradó légzőszervi problémákra, a gyógyhatású víz pedig segít ellazítani az izmokat és megnyugtatni az elmét. A tanulmány szerint a hazai fürdőknek is érdemes kihangsúlyozniuk ezeket a pozitív hatásokat a talpraállás időszakában, amely komoly üzleti lehetőséget jelenthet a létesítményeknek. A gyógyfürdők akár speciális programokat is kínálhatnak azoknak, akiknek tüdő- és légzési problémái voltak a COVID-fertőzés miatt – erre Franciaországban már van példa.
A wellness-szolgáltatások azoknak is segíthetnek, akik nehezen élték meg a pandémiát azzal, hogy csökkentik a stresszt, kiszakítják a látogatót a kötelezettségek és a technológia világából és lehetőséget adnak arra, hogy egy kis időt egyedül töltsön a vendég. A gyógyhatású víz segít kikapcsolódni és ellazulni, ezáltal segít a vérnyomásproblémákon és a szorongáson is, továbbá erősíti az immunrendszert, azaz ellenállóbbá teheti a szervezetet a vírussal szemben.
