Az MNB április elején bejelentette, hogy mintegy háromszorosára, 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát. Mi állhat a háttérben? Jó-e ez az országnak, a forintnak? Értékálló-e vajon az arany, vagy csak egy bizonytalan jövőjű spekulációs eszköz?
Az arany nemcsak számos közmondásban szerepel, gazdasági szerepe is furfangos találós kérdésbe illik. Nem pénz, mégis gyakran fizetnek vele. Értékes, a legtöbben mégsem tudják használni semmire. Nehézkes a mozgatása, mégis bárki szívesen elszaladna vele. Az ára hol nagyon esik, hol nagyon emelkedik, mégis mindenki azt hiszi, hogy értékét megőrzi. Az arany legalább 2500-3000 éve speciális szerepet tölt be az emberiség életében, bár jelentősége halványodik, írja az ÁrfolyamTudós.hu.
Az arany pénz funkciói a tankönyvek szerint fő vonalakban:
Értékmérő eszköz (elszámolási egység, árak megállapításának eszköze).
Csereeszköz (vagy forgalmi eszköz, árukat, szolgáltatásokat szerzünk vele).
Fizetőeszköz vagy tranzakciós eszköz (áruforgalomtól független fizetésekre is alkalmas, mint bérek, adók, baráti átutalás stb.).
Kincsképző funkciója van (tartalékolási, felhalmozási, megtakarítási eszköz).
Világpénz (nemzetközi műveletekhez).
Ezeket a funkciókat el tudja-e vajon látni az arany? Rendszeres tranzakciókra bizony a modern világban nem igazán alkalmas, egy bolti nagybevásárlást vagy egy házvételt, adófizetést egyaránt nehezen képzelnénk már el aranyérmékkel vagy aranyrudakkal. Az az árakat sem aranyban számolják már, bár elvileg meg lehetne tenni, az is bonyolult lenne, főleg, ha a fizetés viszont nem aranyban történik. Mindezekhez még hoozájön az is, hogy az arany árfolyam évtizedes távlatokban nézve is számos csúcsot és völgyet járt meg.
Mára az aranynak szinte csak a megtakarítási, befektetési, tartalékolási (esetleg spekulációs célú) funkciója maradt meg. Bár nagyon extrém esetekben, mint háború, hiperinfláció, katasztrófa, a többi szerepet is el tudná még látni úgy-ahogy.
Miért vett aranyat az MNB?
Az MNB szerint “az arany hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez, aminek köszönhetően továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett”.
Ez a mondat kimondatlanul is azt sugallja, hogy a lépés a forintot is stabilabbá teheti. Hiszen az ország iránti bizalom gyakran a forint árfolyamában is tükröződik, amint azt már tapasztalhattuk. Hogy nem menjünk túl messzire, már a forint 1946-os bevezetését is jórészt az aranyfedezet, az ország akkori aranytartalékának hazaszállítása tette lehetővé.
Az arany és az infláció
Az arany tavaly nyáron új történelmi rekordot döntött, de azóta süllyedt vagy stagnált. Ám lehet, hogy még fel fog ragyogni a napja. Főleg, ha beigazolódnak az infláció növekedésével kapcsolatos, jelenleg igencsak erősödő félelmek. Vagy legalább súlyosan negatív marad a reálkamat a szuperlaza jegybanki és kormányzati politika következtében.
Arany, részvény, ingatlan – állítólag ez a több évszázados hüvelykujjszabály, a józan paraszti ész válasza az inflációra. Az aranyár emelkedése 1971-től egyébként sokszorosan felülmúlta az amerikai inflációt. Bár ebben annak a hatása is benne lehet, hogy korábban hatósági szóval tartották mesterségesen alacsonyan a sárga fémet.
Arany, vagy digitális arany?
A bitcoin az új, modern, digitális arany – olvasni sok helyen az utóbbi időben. Előnye a hagyományos arannyal szemben, hogy olcsóbb a tárolása és a mozgatása, gyorsan, percek alatt küldhető a világ egyik feléről a másikra. Egyes felmérések azt mutatják, hogy a fiatal, Y, Z generációk, az ezredforduló körül születettek már jobban bíznak a bitcoinban, mint az aranyban. Ráadásul miután az arany az utóbbi hónapokban lefelé csorgott, a bitcoin pedig emelkedett, sokan úgy vélik, hogy a bitcoin egyenesen elszívja az arany elől a befektetést kereső tőkét.
A bitcoinnal ugyanakkor szintén vannak gondok, amelyek miatt sok ember számára elfogadhatatlan értékőrzőként. A leggyakrabban az óriási volatilitást említik, napi 5-10 vagy heti 20-30 százalékos áringadozás egyáltalán nem ritkaság. Másrészt sokak számára túl bonyolult, túl nagy számítástechnikai felkészültséget igényel, veszélyes. A rendszerek meghekkelhetők, a vagyon egy rossz mozdulattal, egy elírt bitcoin-cím, egy elfelejtett jelszó, egy megsérült adathordozó következtében is elúszhat.
Az aranyat el lehet dugni, ásni a támadó ellenség elől, de nehéz kimenekíteni egy diktatúrából – mondják megint mások. Erre a bitcoin inkább alkalmas. Megint mások szerint viszont nincsen annak akadálya, hogy akár mindkettő fontos tartalékeszközként funkcionáljon a jövőben./X/
