Elnök Úr!
A történelmi hadak útján, Európa szívében fekvő kis ország egyszerű polgáraként írok Önnek mindazon honfitársaim nevében, akik békében akarnak élni Kelettel és Nyugattal, és azt akarják, hogy a szembenállás politikája végre átadja helyét az egyenjogú, kölcsönös tiszteleten alapuló békés együttműködésnek.
Reményt fűztünk az Ön elnökké választásához, mert abban bíztunk, hogy felülvizsgálja elődjének politikáját, amely oda vezetett, hogy mélypontra zuhant az amerikai-orosz viszony. Reméltük, Ön változtatni fog ezen, és felismeri, hogy a békés együttműködéssel szemben nincs észszerű alternatíva. Reálpolitikushoz méltó lépésnek tekintettük, hogy első intézkedéseinek egyikeként öt évvel meghosszabbította az Új START megállapodást, és lépéseket tett az amerikai diplomácia méltóságának helyreállítására a multilaterális kapcsolatrendszerben.
Pozitív lépéseinek ismeretében megrökönyödéssel értesültünk arról, hogy Ön „gyilkosnak” nevezte Putyin orosz elnököt, noha tudhatja róla, hogy népéhez hű békeszerető ember, aki szeretné valóra váltani az orosz nép legfőbb vágyát, hogy békében és barátságban éljen az amerikai néppel.
Nekünk, magyaroknak, nemcsak erkölcsi aggályaink vannak az Ön kijelentésével kapcsolatban, hanem alapvető politikai ellenvetéseink is! Hiszen az Ön durva és megalapozatlan kijelentése arra enged következtetni, hogy nemcsak kimozdítani nem akarja az amerikai-orosz kapcsolatokat a mélypontról, hanem még tárgyalni sem akar róla. Történelmi tapasztalatainkból kiindulva arra következtetek az Ön magatartásából, hogy Magyarországot Oroszország ellen akarja fordítani, honfitársaimat pedig az orosz emberek ellen hangolni. Jól értem az Ön szándékát, Elnök Úr? Mert ha igen, kötelességem Önnel tudatni, hogy a magyar nép nagy többsége visszautasítja az Ön tervét annak dacára is, hogy országunk az Egyesült Államok szövetségese a NATO-ban. Szeretném Önt figyelmeztetni erre a tényre!
Magyar hazám helyzetével túl sokszor visszaéltek már ahhoz, hogy ne ragaszkodnánk a békés együttéléshez. Elegünk van abból, hogy valamelyik nagyhatalom ránk kényszerítse akaratát, és szembefordítson minket egy másikkal. Elegünk van abból, hogy vásárra vigyék a magyar nép bőrét, Elnök Úr! Megtanultuk, hogy békénk a kölcsönös biztonságon múlik, nem pedig a katonai szövetségen, amelyhez tartozunk. Ez a felismerés vezérelte Magyarország kormányát, amikor 1968-ban elhatározta, hogy összehozza egymással a szembenálló feleket, és kezdeményezi egy kollektív biztonsági rendszer megalkotását Európában, az Ön hazája, az Egyesült Államok részvételével. A helsinki megállapodáshoz vezető európai biztonsági és együttműködési folyamat innen, Magyarországról indult el. A békeszerető magyar ember máig büszke rá, mert tudja, hogy összebékítő politikánkkal mindenkinek jó szolgálatot tettünk. Szeretném az Ön figyelmébe ajánlani a „Helsinki szellemet”!
Meggyőződésünk szerint a kelet-nyugati együttműködést fejleszteni, nem leépíteni kell! Úgy látjuk, hogy az előrelépést nem szolgálják az olyan jelzők, mint amilyennel Ön illette Putyin orosz elnököt! Ön tényleg úgy gondolja, elnök Úr, hogy nem kell szóba állnia Oroszország vezetőjével? Hogyan fordíthat hátat annak, aki békejobbot nyújt Önnek, dacára annak, hogy Ön gyilkosnak nevezi?! Hogyan válaszolhat telefon-beszélgetés kezdeményezésére azzal, hogy majd találkozik vele, amikor eljön az ideje?! Nem gondolja, hogy itt az ideje megbeszélni egy-két dolgot, mielőtt késő volna?
Elnök Úr! Elnökké választásakor Ön azt mondta, hogy az amerikai társadalom sebeinek gyógyítását és megbomlott egységének helyreállítását tartja céljának. Ezt mi nagyon fontosnak tartjuk, hiszen az Egyesült Államokban 2020-ban és 2021 elején bekövetkezett események világossá tették az egész világnak, mekkora kockázatot jelentene a békére nézve egy polgárháború. Láthattuk a rasszizmus mindmáig tartó megannyi megnyilvánulását, a véres leszámolásokat, a tömeggyilkosságokat. Tapasztalhattuk az idegengyűlölet elburjánzását, a migránsellenességet. Látjuk a szakadék tágulását gazdagság és szegénység között, a társadalmi egyenlőtlenség minden képzeletet felülmúló elmélyülését, az elosztási viszonyok kevesek javára történő alakítását a többség hátrányára. Látjuk, hogy sok millióan sodródnak a társadalom perifériájára, s mindennapi gondjuk a megfelelő táplálkozás, az egészségügyi ellátás, a lakhatás, a megélhetéshez szükséges munkabér. Érezzük a feszültségeket, melyek mindebből fakadnak. Tisztában vagyunk vele, mennyi tennivalója van Önnek ezen a téren, hiszen az amerikai társadalom ezer sebből vérzik! De szeretnénk, ha elgondolkozna azon, vajon gyógyír-e a sebekre a hangulatkeltés mások ellen? Lehet-e gyűlölet szításával harcolni a gyűlölet ellen? Megengedhető-e, hogy másokat okoljanak azért, amiről önök tehetnek?
Távol áll tőlünk a szándék, hogy a bajokat csupán az amerikai társadalomnak tulajdonítsuk! Világszerte elmélyül a szakadék gazdagság és szegénység, tulajdonosok és a tulajdonlásból kirekesztettek között. Polarizálódnak a tömegek. Megoldatlan problémák sokasága tornyosul, fenyegetve a békés együttélést belföldön és országok között. Közös gondjaink megoldás után kiáltanak, de ahelyett, hogy összefognánk enyhítésükért és orvoslásukért, úgy teszünk, mintha minden mehetne a régiben. A II. világháború óta most először kerültünk szembe olyan közös ellenséggel, a koronavírussal, amely mindnyájunkat létünkben fenyeget. Arra számítottunk, hogy az Ön országa az összefogás motorjává válik, hogy az emberiség mielőbb leküzdhesse ezt a rákfenét. Ehelyett azt látjuk, hogy Amerika önös üzleti érdekeinek rendeli alá az emberiség közös ügyét.
Elnök Úr! Úgy véli, hogy országa képes volna egyedül megbirkózni ezekkel a világméretű problémákkal? Nem inkább másokkal együttműködve kellene orvosolni a globális gondokat? Amerika nem abban volna érdekelt, hogy másokkal együtt tervezze a szebb jövőt: leküzdje a világjárványt, újra lendületbe hozza a világgazdaságot, helyreállítsa a normális életet? Annál is inkább, mivel Oroszország és Kína is készen áll összefogni önökkel ezekért a célokért! Ön nem akarna részt venni azon a világ-csúcstalálkozón, amelyet Putyin kezdeményezett az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával, és mindenki igent mondott rá, elődjét, Donald Trumpot is beleértve?
Mi, itt, Európa szívében abban bízunk, hogy elhamarkodott kijelentését nem fogja alátámasztani az amerikai kormány politikai gyakorlata, hanem az Ön reálpolitikusi vénája erősebbnek bizonyul azoknak a köröknek az elvárásánál, akik önös érdekeik eszközének szeretnék tekinteni a mindenkori amerikai kormányt, köztük az Ön kormányát is!
Szeretnénk Amerikára úgy felnézni, mint a békés együttműködés bajnokára! Ehhez kívánok Önnek jó egészséget és alkotó kedvet mindazoknak az érdekében, akik szeretnének nyugodtan és békében élni!
Dr. Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke
