Néhány villamosjáraton automata hang mondja be, hogy a fogaskerekű nem közlekedik, és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasutat miként lehet elérni. Én szerintem, azt a részt törölni kellene, hogy a Gyermekvasutat miként lehet elérni, mert már hónapok óta az sem jár, és ahogy a járványt figyelem, nem is fog még egy jó ideig. Ezért, ha eddig nem jöttek rá, módosítani kellene a szöveget! Eddig miért nem tették?
A BKK nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a Gyermekvasút nem közlekedik. De ami ettől fontosabb, a társszolgáltató mindig értesíti a BKK-t, ha a hangos utastájékoztatásban valamilyen megerősítésre, vagy kiegészítő tájékoztatásra van szüksége a megállóhelyek környezetében, illetve az átszállási pontokon. Ilyen igény nem érkezett hozzánk.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk jelezni azt is, hogy a megálló neve a Széchenyi-hegy, Gyermekvasút. Tehát az erre történő utalás nem magához a szolgáltatáshoz kapcsolódik, hanem arra vonatkozik, hogy az említett megállót hogyan lehet elérni. Például a Ferenciek terén is bemondjuk, hogy metróállomás – hiszen ez a hivatalos megnevezése -, holott már hónapok óta nem üzemel a metró.
A Bkk díjszabású agglomerációs járatokon fel van függesztve a vezetőnél a jegy, a kiegészítőjegy vásárlásának lehetősége – ami járványvédelmi szempontból üdvözlendő döntés. Kérdés, aki nem tudja elővételben megvenni a kiegészítőjegyet, miként tud utazni? Nincs minden megállóban jegyautomata.
A fővárosi közösségi közlekedés tarifarendszere évtizedek óta elővételi rendszerben működik, azaz a járatokra csak érvényes jeggyel vagy bérlettel lehet felszállni. A szabály az elmúlt időszakban – sem az agglomerációba közlekedő járatok megrendelésével kapcsolatos döntést követően, sem a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan – nem változott. A járművezetői jegyértékesítés felfüggesztése tavaly március óta a sofőrök védelmét szolgálja; ha ők betegség miatt kiesnének a munkából, az a közösségi közlekedési szolgáltatást lehetetlenítené el. A járványhelyzet világszerte mindnyájunk számára nehezebbé teszi az életet. Ugyanakkor továbbra is lehetőség van a környéki jegyek, kiegészítőjegyek megvásárlására minden ügyfélközpontunkban, pénztárunkban és automatánkban.
Ha valaki szeretné elkerülni azt a kellemetlen helyzetet, hogy közvetlenül a jármű indulása előtt szembesül azzal, hogy nem tud a helyszínen jegyet vásárolni – mert esetleg sem a járművezető nem árul jegyet, sem pedig a megállóban nincs bérletpénztár, ügyfélközpont, automata vagy viszonteladó -, általánosságban azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy tartsanak maguknál vonaljegyet, környéki helyközi vonaljegyet. Érdemes egyszerre több jegyet is venni, amikor egy korábbi utazásuk során útba tudnak ejteni egy értékesítő helyet. Ha valaki nagyon ritkán utazik, esetleg megkérheti olyan ismerősét, rokonát is néhány jegy megvásárlására, aki egyébként valamelyik értékesítési pontunk környékén jár. Az értékesítési pontokról ügyfeleink figyelmébe ajánljuk honlapunk térképes keresőjét, amit közvetlenül a https://www.bkk.hu/pontkereso/ hivatkozáson lehet elérni.
A HÉV kivételt képez a fentiek alól annyiban, hogy a kiegészítő HÉV-menetjegyeket a HÉV-en pótdíj felszámítása nélkül is meg lehet venni, ha az utas olyan megállóban szállt fel, ahol nincs pénztár vagy automata. A kiegészítő HÉV-jegyek egyébként a MÁV mobilalkalmazásából is megvásárolhatók.
Két kérdést tettünk fel a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK-nak), a megérkezett válaszok, eléggé ellentmondásosnak tűnnek.
A kérdéseket és a válaszokat is szó szerint közöljük.
Az első válaszból kiderül, hogy a BKK hónapok óta nem kommunikál egy társ közlekedési társasággal, félrevezető hangbemondását a jelek szerint nem kívánja megváltoztatni. A Gyermekvasút már hónapok óta nem közlekedik és nem is valószínű – a járványhelyzet miatt, hogy a közeljövőben újra indul, tehát félrevezető, hogy a hozzá való eljutást bemondják a járműveken, de azt nem közlik, hogy a kisvasút nem jár. A Ferenciek tere és a metró hasonlat pedig nem állja meg a helyét, így a félreinformálás klasszikus esete áll fenn – míg a BKK nem hajlandó megváltoztatni a hangos szöveget.
A második válasz is eléggé nyakatekert, csak azt tükrözi, hogy mit szeretne a közlekedési cég, míg az utasok gondolkodását és helyzetét nem kívánja figyelembe venni. Először is csak a budapesti viszonylatban van előreváltott jegyrendszer a gyakorlatban, Az agglomerációra ez nem igaz. Mert az eredetileg nem a BKK-tól átvett helyközi buszokon most is lehet jegyet venni. A jegyautomaták meg nem találhatók meg – kevés kivétellel a fővárost környező településeken. Az meg egyenesen nem életszerű, hogy ismerős vegye meg a jegyeket. Arra nem tér ki a válasz, hogy a kék buszokon miért van más szabályozás, mint a fehéreken vagy sárgákon, miközben ugyanaz a vállalt üzemelteti.
Kertész Z István
