Sajókeresztúr, Szendrő és Ricse közösségi programjai a legjobbak között
Egyre többen kertészkednének, a kiskertben termesztett zöldség ugyanis megfizethető és mindig elérhető – ahogy ezt a COVID-19 válság villámgyorsan megmutatta. Ha másokkal együtt kertészkedünk, még a hangulatunk is javulhat. A Pillangó Fejlesztések legújabb kiadványa tíz sikeres hazai közösségi kertet mutat be. Az ország legkülönbözőbb részein működő kertek munkát adnak a művelőiknek és vegyszermentes zöldséggel látják el őket. Továbbértékesítésre és feldolgozásra is jut a terményekből.
Egy 2008-ban publikált kutatás szerint a világ leghosszabb életű embereiben közös vonás a kertészkedés szeretete. Ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy ásót és gereblyét ragadjunk, de a kertművelés előnyeinek ez csak a kezdete.
A kertprogramokat működtető Pillangó Fejlesztések Egyesület most megjelent kiadványa tíz jól működő közösségi kert és települési program modellt mutat be az ország minden tájáról. Kassai Melinda, a Pillangó Fejlesztések szakmai vezetője a programok kezdeményezőit kérdezte a kezdetekről és a jövőről, a fel-felbukkanó nehézségekről és a közösségben végzett munka örömeiről. Ajka, Hajdúnánás, Nyírtelek, Pilisborosjenő, Ricse, Sajókeresztúr, Szamosszeg, Szendrő, Szólád, Veszprém – mind számos tapasztalatot gyűjtöttek már. Van, ahol munkanélkülieknek nyújtott segítségként indult el a közösségi kert (Veszprém), és van, ahol 2020-ban a tavaszi karanténra válaszolva ajánlott fel területeket az önkormányzat a lakosságnak (Pilisborosjenő). Egyik helyen elkezdte piaccá és feldolgozott termékké kinőni magát a program (Sajókeresztúr – hagymalekvár), a másik helyen már évekkel ezelőtt létrejött egy saját márka, sőt, a helyi termelést támogató saját hivatalos pénz is (Hajdúnánás – Nánási Portéka – Bocskai Korona). A történetek változatosak, de egyvalami közös a bemutatott kertekben. Mind globális problémákra nyújtanak helyi választ (munkanélküliség, élelmiszer-biztonság, közösségi élet), ugyanakkor megmutatják, hogy a fenntarthatóság globális problémájának megoldása a kisebb szinteken történhet meg.
A szakemberek évek óta hangsúlyozzák, hogy az ökológiai gazdálkodás jót tesz a talajnak, a növény- és állatvilágnak és az ember egészségének is. A kisebb vagy nagyobb léptékű vegyszermentes gazdálkodás – akár a kiskertben is – emellett az élelmiszerellátás fontos részét képezi. A helyben termelt zöldségek biztos élelmiszerforrást jelentenek, az ellátás nem függ szállítótól, kijárási tilalomtól vagy határlezárástól. A szállítás mellőzésével a környezetszennyezés is csökken, nem keletkeznek üvegházhatású gázok az üzemanyagból. A vegyszermentes termesztés nemcsak a biodiverzitásnak, a növény és állatfajok gazdagságának kedvez, hanem a zöldségeket fogyasztók egészségének is. Kisebb eséllyel alakulnak ki civilizációs betegségek azoknál, akik egészségesebben élelmiszereket fogyasztanak, és kevesebb káros vegyszer kerül így a szervezetükbe.
Kiemelkedően fontos még, hogy a kertek közösséget is teremthetnek. A kertművelés egyszer csak több lesz, mint praktikus feladat: közösségi eseménnyé válik, baráti főzésekkel, szabadban töltött ünnepekkel gazdagítva a mindennapokat.
A kertek művelése valamint a zöldségek feldolgozása és továbbértékesítése sokaknak munkalehetőséget is jelenthet. Ezáltal kistelepülések és városok égető problémáira, például a mélyszegénység felszámolására vagy a munkanélküliség kezelésére is válasz lehet a kertművelés.
A kötetben bemutatott települési kezdeményezések mintául szolgálhatnak más települések számára is. Az interjúkból arra is fény derül, hogy a kertek sikeres működéséhez jó vezetőkre van szükség. Olyan polgármesterekre, önkormányzati testületekre, felekezeti vagy civil vezetőkre, akik számára a rájuk bízott közösség jól-léte a legfontosabb. Ha ilyen a vezető, és megvan a szándék, akkor minden településen akad földterület, gép, helyiség a feldolgozásra. És segítség is, pályázat, partnerség vagy összefogás formájában. A kötet nem titkolt célja, hogy a példák bemutatásával számos új közösségi kert elindulásához járuljon hozzá.
Kassai Melinda: Elöl járók – Példák a települési ökológiai gazdálkodás tárházából című kötetének online bemutatójára 2021. március 3-án szerdán 11 órakor kerül sor a következő linken: https://meet.google.com/jrf-gorw-fpi
A szerző és a szerkesztők szeretettel várják az érdeklődőket. A kötet március 5-től elérhető lesz a Pillangó Fejlesztések weboldalán (bffd.hu). A kötet a Pillangó Fejlesztések Egyesület kiadásában jelent meg 2020-ban. További információ: http://www.facebook.com/ButterflyFreeFlow
