A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi szabályozás változásával összhangban a 2021. januári tárgyidőszak publikálásával megkezdte a munkaerő-felmérés adatainak új módszertan szerinti közlését.
Ez alapján az év első hónapjában 4 millió 537 ezren dolgoztak hazánkban, a nem dolgozók száma pedig 2 millió 864 ezer fő volt. Elsősorban a nők aktivitási mutatói változtak: a gyed, gyese[1] mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A változást az Európai Unió módosuló szabályozása indokolja.
A KSH a 2021. januári tárgyidőszak publikálásával megkezdte a munkaerő-felmérés adatainak új módszertan szerinti közlését. A módszertani változások oka, hogy 2021. január 1-jén hatályba lépett az Európai Unió harmonizált lakossági adatgyűjtéseire vonatkozó keretjogszabálya (IESS)[2] és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek[3]. A jogszabály az európai és hazai háztartásstatisztikai adatgyűjtések számos területén, elsősorban a munkaerő-felmérésben eredményez változásokat.
Az új módszertan szerint 2021. januárban 4 millió 537 ezren dolgoztak az országban, a foglalkoztatási ráta 71,1% volt (a régi módszertan szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 403 ezer fő, a ráta 68,9%). A nem dolgozók (munkanélküliek és inaktívak) száma ugyanekkor 2 millió 864 ezer fő volt (a régi módszertan szerint 2 millió 997 ezer fő).
A módszertani módosítás eredményeként változott a gazdasági aktivitás egyes kategóriáinak számbavétele: a gyermekgondozási ellátás (gyed/gyese) mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik az ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és azt követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Mindez 120–150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak számát, és elsősorban a nők aktivitási mutatóiban eredményez változást. Ezen túlmenően a módszertani változás érinti még a diákok, segítő családtagok és a szezonális munkát végzők számbavételét is, de a foglalkoztatási adatokban ezek jelentősebb elmozdulásokat nem eredményeznek.
