Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ma indítványozta az uniós bíráknak, hogy marasztalják el a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az indítványt. A civil jogvédő szervezet már a 2018. június 20-iki parlamenti szavazás napján leszögezte: ezek a szabályok az uniós joggal is ellentétesek.
A kormánytöbbség olyan törvényi rendelkezéseket fogadott el 2018-ban, amelyek a gyakorlatban lehetetlenné tették a tisztességes menekültügyi eljárás lefolytatását és jelenleg is börtönnel fenyegetik a menedékkérők civil segítőit. A Magyar Helsinki Bizottság már a parlamenti vita idején bírálta a kormánytöbbség valódi célját, a civilek megbélyegzését és kriminalizálását. Az új törvénynek, az ún. „Stop Sorosnak” a megszavazása után világossá vált: a rossz, demokráciában elfogadhatatlan célokat szolgál.
Az Európai Bizottság közel másfél évig próbálta meggyőzni a kormányt a szabályozás tarthatatlanságáról. Az ügy ezek után került az uniós bíróság elé: az Európai Bizottság keresete az új szabályozás mindkét elemét tartalmazta:
1) A menekülőket segítők börtönnel való fenyegetése: ellentétes azzal az uniós szabállyal, amely előírja, hogy a menekülők kapcsolatba léphessenek és információt, jogi tanácsot kaphassanak civil szervezetektől;
2) Az, hogy minden Szerbián át érkezett menedékkérőt csípőből el kell utasítani: erről azóta már az EUB a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei perében 2020 márciusában kimondta, hogy az ezt előíró szabály ellentétes az uniós joggal. Most mindkét pontnál azt kéri a főtanácsnok, hogy az Európai Unió Bírósága mondja ki: a szabályozás uniós jogba ütközik.
A főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a „jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására” vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja. Ezek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.
„Üdvözöljük a Főtanácsnok megállapításait: reméljük, hogy minél hamarabb megszületik az ítélet is, és végre anélkül végezhetjük segítő tevékenységünket, hogy börtönbüntetéssel fenyegetnének minket. Büszkék vagyunk arra, hogy számos jelentős sikerünket, így például a tranzitzónák tavaly májusi bezárását, a büntetőjogi felelősségrevonás árnyékában is el tudtuk érni. Őszintén reméljük, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete véget vet ennek a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetnek” – értékelte az indítványt Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, de az eddigi tapasztalatok alapján azt a luxembourgi bíróság a legtöbb esetben megfogadja. Az Európai Unió Bírósága várhatóan a következő hónapokban hoz ítéletet az ügyben.
