Joe Biden első nemzetközi intézkedései arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok új elnöke átfogó katonai megmérettetés nélkül próbálja konszolidálni országának meggyengült világhatalmi helyzetét az erősödő kínai és orosz befolyással szemben – értékelte a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
A hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról (Új START) szóló orosz-amerikai megállapodás öt éves meghosszabbításának aláírásával egyidejűleg meghirdette a feltartóztatás politikáját is a két keleti nagyhatalommal szemben. De árnyalta is ezt a szembesülést azzal, hogy ahol az USA érdeke megkívánja, együtt fog működni mindkettővel. Az Új START meghosszabbításával az Egyesült Államok lehetőséget biztosít magának arra, hogy elkerüljön egy újabb fegyverkezési versenyt, mérsékelje katonai kiadásait, és nagyobb gondot fordítson súlyos hazai társadalmi gondjainak enyhítésére – Biden szóhasználatával élve – a sebek gyógyítására. Amerika megtépázott világhatalmi szerepének visszaszerzéséért nagyobb szerepet szán a diplomáciának, a sokoldalú együttműködés rendszerének. „Globális hatalmunk földelő vezetékének” nevezte az amerikai diplomáciát, és azt mondta az amerikai diplomatáknak, hogy ők állnak mindannak a középpontjában, amit neki szándékában áll megtenni, ők a szív a szövetségek újjáépítésében.
Biden offenzív magatartást kíván tanúsítani Oroszországgal és Kínával szemben az emberi jogok és a demokrácia terén. (Azt mondta telefonon Putyinnak, hogy véget ért az idő, amikor „átgördülhetett Amerika felett”, mint Trumppal tehette.) Amerika a szabadság világítótornya lesz, és a demokrácia iránti kérlelhetetlen elkötelezettségére kívánja alapozni a világ élén korábban betöltött vezető szerepét – tűnik ki megnyilvánulásaiból.
Biden véleménye szerint elsősorban Kína, másodsorban Oroszország áll Amerika vezető szerepe visszaszerzésének útjában. Elképzelése szerint a „két diktatúra” alól ki lehet húzni a talajt, ha kívülről segítenek a hatalom belső ellenzékének, beleértve a hatalmon lévő pártok azon köreit is, amelyek szemben állnak vagy bírálják Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vonalát, különös tekintettel a két ország szoros, de nem problémamentes kapcsolatára. Első lépésként védelmébe vette a nem politikai okokból bebörtönzött Alekszej Navalnijt, és Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésén követelte tőle azonnali kiengedését. Kiállásával az orosz ellenzék vezető személyisége mellett, felhevítette az orosz ellenzéki mozgalom aktivitását Putyin ellen.
Az új washingtoni külpolitika szerint az eddigi szankciópolitika kimerítette lehetőségeit, alkalmatlannak bizonyult a két keleti nagyhatalom helyzetének aláásására. Új szankciókkal és módszerekkel arra kell kiélezni az orosz és a kínai belső ellentéteket, meggyengíteni őket, éket verni Kína és Oroszország közé Amerika világhatalmi szerepének helyreállítása érdekében.
Biden ennek a fő célnak rendeli alá az Egyesült Államok eddigi katonai szerepvállalását. Fölhagy olyan konfliktusok támogatásával, amelyek ellenségévé tettek olyanokat is, akik nem feltétlenül azok. Bejelentette, hogy kormánya nem támogatja többé Szaúd-Arábia háborúját Jemennel szemben, hanem diplomáciai megoldást keres a konfliktusra. Várhatóan békülékenyebb hangot üt meg Iránnal szemben is, megpróbálván megnyerni Teheránt az atommegállapodáshoz (JCPOA) történő visszatérésről szól politikai tárgyalásokon. Megnyerő magatartást tanúsít a palesztinok iránt: Trumppal ellentétben támogatja a két állami megoldást.
Sem Oroszországgal, sem Kínával szemben nem akarja csökkenteni az amerikai katonai nyomást. Ellenkezőleg. Felülvizsgálta elődjének döntését a Németországban állomásozó 34.500 fős amerikai haderő létszámának 9500 fővel történő csökkentéséről, és haditengerészeti egységeket vezényelt a Dél-kínai tengerre. Anyagi és katonai támogatásáról biztosította az ukrán vezetést Oroszországgal szemben, s segíteni akar neki integrálódásában az euro-atlanti szövetségi rendszerbe. (Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszióval indokolta kiállását Kijev mellett.)
Elszántságára jellemzően kijelentette: „Az Egyesült Államok nem fog habozni levonni a következtetéseket Oroszország azon lépéseiből, amelyek nem állnak az érdekében”.
A Magyar Békekör tudósítójának értékelése szerint a Deep State hatalmi célját illetően nincs változás. Trump után Bidentől is azt várja, hogy helyreállítsa Amerika hegemóniáját a világban. Lényegét tekintve mindkét elnök ugyanazt fogalmazta meg választási kampányában: Trump jelszava: „Tegyük Amerikát újra naggyá”, Bidené: „Helyre kell állítani Amerika helyét a világban”. Viszont részben különböznek a cél megvalósításához rendelt eszközök. Nagyobb hangsúlyt kap a diplomácia, mint Trump idejében, és várhatóan felerősödik azoknak az államhatalmi szerveknek az aktivitása, amelyek illegális módszerekkel igyekeznek majd érvényt szerezni az amerikai finánctőke világhatalmi érdekeinek az ellenségesnek minősített államokban.
