A Rák Világnapja alkalmából a tüdőrák felé fordítjuk a figyelmünket, mely hazánkban a daganatos halálesetek leggyakoribb oka.
Nemzetközi kitekintés
A Rák Világnapját az UICC, azaz az Unió a Nemzetközi Rákellenőrzésért nemzetközi szervezet kezdeményezésére tartják minden év február 4-én. A világnap célja, hogy a figyelmet a megelőzés fontosságára, a betegséggel kapcsolatos ismeretek terjesztésére és a betegellátás javítására irányítsa.
A statisztikák sajnos nem javulnak: világszerte 10 millió ember hal meg a különféle rákbetegségek következtében – holott a halálozások akár 1/3-a megelőzhető lenne. Ha nem teszünk semmit az elkeserítő statisztikai adatok csökkentéséért, akkor a szakértők szerint 2030-ra már 13 millió daganatos megbetegedés okozta elhalálozással kell számolni.[1]
A rák továbbra is a második vezető halálok világszerte. A megbetegedések kezelése jelentős terhet ró a nemzetgazdaságokra is: becslések szerint évi 1,16 billió dolláról beszélhetünk – ez egy újabb indok, amiért kiemelt hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek és a felvilágosításnak.[2]
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország élen jár a rák okozta halálesetek számában, melyek közül a tüdőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. Hazánkban százezer lakosra 89,2 tüdőrák-eredetű halálozás jut (2017-es adat)[3], – ez a legmagasabb arány az uniós tagállamok között. Ez világviszonylatban is így van: az összes diagnosztizált rák 11,6%-a tüdőrák, amely egyben a legtöbb haláleset okozója is az ilyen típusú megbetegedések között.[4] A tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, azonban az újonnan diagnosztizált esetek és az elhunytak körülbelül harmada 65 évesnél fiatalabb7.
A legkézenfekvőbb megoldás a megelőzés!
A daganatos megbetegedések 1/3-a életvitelből eredő kockázati tényezők miatt alakul ki, ezek egyike a rendszeres dohányzás[5] mely a tüdőrákos elhalálozások 80%-ának előidézője4. A dohánytermékekben található karcinogén anyagok és kemikáliák, a tüdőn keresztül a véráramba kerülnek, ahonnan mindenhova eljutnak a szervezetben, ezért nem csak a légzőszervekben okozhatnak daganatos elváltozást, de egyéb szerveket is megbetegíthetnek.
Nagy problémát jelent a passzív dohányzás is, mivel a passzív dohányosok tüdejébe szinte ugyanannyi káros anyag juthat be a dohányfüsttel, mint az aktív dohányosokéba. Nézzünk néhány példát:
o Otthon, egy nap alatt, egy doboz cigarettát elszívó dohányos mellett olyan, mintha a nemdohányos is legalább három szál cigarettát szívna el.
o Ha egy parkban néhány órát eltöltünk egy dohányzó mellett, az olyan mintha mi is elszívnánk egy szál cigarettát.
o Ha az autóban felhúzott ablak mellett dohányzik valaki, az egy óra alatt olyan hatású, mintha három szál cigarettát szívna el a nemdohányzó utas is7.
Figyeljünk oda arra, hogy a mások által elszívott dohánytermékek füstjének belégzése ránk nézve is káros!
Nagy figyelmet kell fordítani az egészen fiatalok dohányzással kapcsolatos egészségtudatos nevelésére is. A WHO adatai szerint a 15 éves korosztály esetében a lányoknak 21%-a, a fiúknak pedig 20%-a dohányzik hetente legalább egy alkalommal[6]. A teljes magyar felnőtt lakosságnak pedig 26%-a, vagyis, több mint 2 millióan tekinthetőek rendszeres dohányosnak az OECD adatai szerint (2015).
A korai felismerés szerepe
A tüdőrák lassan alakul ki és kezdetben nem jár tünetekkel, sőt kezdetben fájdalommal sem, mivel a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található. A jellegzetes tünetek megjelenésekor a legfontosabb teendő az orvos felkeresése. Ilyen tünetek lehetnek például a köhögés vagy annak megváltozása, mert ilyenkor a növekvő daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, a tartósan fennálló, kellemetlen mellkasi fájdalom vagy a légszomj, általános gyengeség, rekedtség. De a gyakran visszatérő és nehezen gyógyuló tüdőgyulladás is lehet a tüdőrák tünete, mivel a növekvő daganat hörgőszűkületet ennek következtében pedig gyulladást okoz7.
A korai felismerés esélye növelhető a rendszeres szűréssel, hiszen a vizsgálatok a rákmegelőző állapot megállapítására is alkalmasak lehetnek. Sajnos azonban a betegek nagy része csak a tünetek megjelenését követően – sok esetben jóval azok után – fordul orvoshoz.
Örvendetes azonban, hogy Magyarországon is elindult a HUNCHEST2 szűrőprogram, – az ötven évesnél idősebb dohányzó, vagy korábban dohányzó férfiak és nők –– alacsony dózisú CT-vizsgálattal végzett, ingyenes szűrésére, amelynek célja a tüdőrák korai felismerése, ugyanis, az esetek nagyobb részében csak előrehaladott, már nem műthető stádiumban fedezik fel a betegséget.
Figyeljünk oda: ha veszélyeztetett csoportba tartozunk, vegyük igénybe a szűrővizsgálatot! A korai felismerés és a személyre szabott kezelés mielőbbi elkezdése növeli a daganatos megbetegedések túlélésének esélyét: a műtétek, a modern kezelések és gyógyszerek jelentősen javíthatják a beteg életkilátásait.
[1] https://www.worldcancerday.org/why-cancer
2 https://www.worldcancerday.org/what-cancer
27_tag.C3.A1llamaiban.2C_2017
4 https://www.chestnet.org/News/CHEST-News/2020/07/World-Lung-Cancer-Day-2020-Fact-Sheet
5 https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/cancer
