A hagyományos gazdaságélénkítő módszerek alkalmatlanok napjaink világgazdasági és társadalmi válságának leküzdésére, mert elmélyítik az egyenlőtlenséget országok között és országokon belül – foglalta össze a Magyar Békekör annak a beszédnek a lényegét, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök intézett a davosi világgazdasági fórum résztvevőihez a mögöttünk álló héten.
A Davos Agenda Week video tanácskozás keretében Putyin azt mondta, hogy a napjainkban tapasztalható világgazdasági válság bizonyos tekintetben a XX. század harmincas éveinek nagy válságához hasonlítható, de megoldására többé nem nyújtanak lehetőséget a régi gazdasági-pénzügyi eszközök, mert „a magánhitelezésen nyugvó ösztönzés lényegében lehetetlenné vált, a nagyobb pénztömeg kibocsátásával pedig a pénzügyi buborékot fújják fel, és azt érik el vele, hogy a társadalom tovább rétegződik”.
A globális gazdaság előző fejlődési szakaszára jellemző, hogy a jövedelmek legnagyobb része a lakosság 1 százalékához került, mások helyzete viszont nem javult. Egyes fejlett gazdaságokban a lakosság több mint felének reáljövedelme stagnált az elmúlt 30 évben, miközben az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások ára a háromszorosára nőtt. Vagyis sok millió embernek még a gazdag országokban sincs már kilátása jövedelmének növekedésére, ráadásul azzal a problémával szembesül, hogyan őrizheti meg az egészséget és részesülhessen a magas színvonalú oktatásban. Mind jobban növekszik azoknak a száma, akikre nincs kereslet – jellemezte a helyzetet az orosz elnök.
A régi gazdaságfejlesztési modellek és eszközök válsága éles társadalmi polarizálódáshoz vezet, felerősíti a populista nézeteket, a bal és jobboldali radikalizmust, és más szélsőségeket.
Az országok közötti egyenlőtlenség elmélyülése, és az egyes társadalmakon belüli osztálypolarizáció, melyet Putyin rétegpolarizációként említ, akadályozza a békés együttműködésre épülő világrend elérését – foglalta össze a Békekör az orosz elnök nemzetközi biztonsággal kapcsolatos figyelmeztetését.
„Meg kell erősítenünk és fejlesztenünk kell az egyetemes intézményeket, amelyek különösen nagy felelősséggel tartoznak a világ stabilitásának és biztonságának fenntartásáért, valamint a globális gazdasági és kereskedelmi viselkedési szabályok megalkotásáért. Újra megjegyezem, hogy ezek közül a szervezetek közül sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A csúcstalálkozókon visszatérően hangoztatjuk, hogy ezeket az intézményeket egy másik korszakban hozták létre, és objektív okokból nehezen tudnak reagálni a jelenlegi kihívásokra. De azt is szeretném hangsúlyozni, hogy addig nem mondhatunk le róluk, amíg nem állítunk helyükbe jobbakat” – mondta Putyin.
Vélhetően az Egyesült Államok kormányának elmúlt négy éves magatartására célozva megemlítette, hogy „egyesek” egyoldalú lépésekkel próbálnak úrrá lenni a válságon, és látszategységet igyekeznek létrehozni maguk körül anélkül, hogy a problémákat meg is oldanák – írta a Békekör Putyint idézve.
A régi módszerek erőltetése következtében növekvő globális ellentmondásokkal számolhatunk az élet minden területén. „Minden okunk megvan arra gondolni, hogy fenyeget az ellentmondások eszkalálódása” – jelentette ki.
Az orosz elnök végül felhívta a figyelmet arra, hogy az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenség kiéleződése, továbbá a nemzetközi intézmények gyengülése, a regionális konfliktusok szaporodása kedvezőtlenül hat a nemzetközi stabilitásra, kiszámíthatatlanná tehetik a kapcsolatokat.
A Magyar Békekör megjegyezte: az orosz elnök beszédének kimondatlan célja az volt, hogy a XXI. század műszaki-tudományos fejlettségének megfelelő alkotó együtt gondolkodásra, közös cselekvésre sarkallja a világ vezető hatalmait, a megújulás szellemében. A globális gondok felvetésével Putyin érzékeltetni akarta, miben szeretné együttműködésre bírni az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját az orosz kezdeményezésű csúcstanácskozáson, melyet mindnyájan elfogadtak, de a koronavírus-járvány miatt még nem tudtak megtartani.
