A rendőrök jogsértően jártak el, amikor egyértelmű figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a Parlament előtt tiltakozó tömegre 2018. december 12-én – derül ki a Fővárosi Törvényszék minapi jogerős egyedi ítéletéből. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele esetében még az is tetézte a jogsértést, hogy a tüntető férfi elkülönült a tömegtől, nem volt erőszakos, nem szegült ellen a rendőri intézkedésnek, mégis célzottan többször is közvetlen közelről az arcába fújták az „ingerlőgázt”.
A Munka törvénykönyve a munkavállalók számára hátrányos módosításának (az ún. „rabszolgatörvénynek”) az elfogadása után 2018. december 12-én sok ezer ember részvételével nagy kormányellenes tüntetés volt a Kossuth téren. Az épületet rendőrsorfal vette körül. A tüntetés elveszítette békés jellegét, mert egyesek megdobálták a rendőröket. Igaz, leginkább veszélytelen dolgokat (pl. tojást, papírgalacsinokat) hajigáltak a sorfal felé, de mindez nyilvánvalóan tilos.
Mészáros István, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele kivált az épület déli kapuja előtti tömegből. A helyszíni videofelvételeken jól látható, ahogyan a nemzetiszín zászlóba burkolózva telefonjával videózta a rendőröket. Az ATV, az RTL Klub és Bihari Ádám újságíró felvételei arról is tanúskodnak, hogy a rendőrök figyelmeztetés nélkül könnygázzal szórták meg a tömeget. A köhögő, könnyező emberek pedig rögvest elmenekültek.
Mészáros István, akit közvetlen közelről fújt szembe a rendőr, mozdulni sem bírt. Ezek után ismételten mintegy félméteres távolságból fújták le, miközben a tömegből már minden közelben tartózkodó elfutott. (Az incidensről készült rövid videó itt látható.)
Mészáros – az akkor még létező, azóta megszüntetett – Független Rendészeti Panasztestülethez fordult, amely megállapította 2019 nyarán a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének alapjogsérelmét. Az állásfoglalás szerint súlyosan sérült emberi méltósághoz fűződő joga a felszólítás elmaradása következtében, és a felszólítás elmaradása az intézkedést eleve jogszerűtlenné tette. A rendőrség mégis elutasította Mészáros panaszát, mert a hatóság szerint a rendőrök indokoltan és arányosan léptek fel a tömeggel és Mészárossal szemben is.
Különösen visszássá teszi a rendőrségi panasz elbírálását, hogy a perdöntő rendőrségi felvételeket időközben letörölték, így azokat nem vették figyelembe. Nagy kérdés, hogy akkor miért készültek. Szerencse, hogy a helyszínen újságírók is dolgoztak, és ők megőrizték felvételeiket.
Mészáros István bíróságon támadta meg a rendőrség önfelmentő határozatát. A Fővárosi Törvényszék most az egykori békés tüntetőnek adott igazat. A jogerős ítélet hangsúlyozza, hogy „a tömegoszlatásnál a szétoszlásra irányuló figyelmeztetés a törvényben meghatározott előfeltétele az ingerlőgáz alkalmazásának. Az ingerlőgáz alkalmazása előtti figyelmeztetés olyan kötelezettség, melynek a teljesítése nincs az intézkedő rendőrök szabad belátására bízva.” Márpedig ez 2018. december 12-én elmaradt vagy nem volt hallható.
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint az első és második felszólításban közölni kell a feloszlatás okát, ha jogsértés is megvalósul, a megvalósított jogsértés megjelölését, a helyszínről való eltávozás irányát. Az utolsó felszólításban pedig közölni kell a feloszlatás tényét, a helyszínről való eltávozás irányát és a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezését. Amennyiben támadás érné a csapaterőt, a felszólítást akkor sem lehet elhagyni.
Az ítélet kimondja, hogy Mészáros István panasza megalapozott, mert „mint egyénnel szemben többször közvetlenül és kifejezetten célzottan ingerlőgázt alkalmaztak”. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele „helytállóan hivatkozott arra is, hogy ellene kényszerítő eszköz alkalmazásának nem lett volna helye, mivel erőszakos magatartást nem tanúsított. A bíróság hangsúlyozza, hogy a felperes olyan magatartást sem tanúsított, ami miatt ellenszegülését meg kellett volna törni.”
Az indokolatlanul és figyelmeztetés nélkül megtámadott panaszost Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során.
A jogerős ítéletet külön is érdekessé teszi, hogy a Fidesz gyakran hivatkozik arra, miszerint szemben a baloldali kormányokkal és különösen a 2006-os időszakkal, az ő kormányzása alatt nem fordul elő békés tüntetőkkel szemben indokolatlan rendőri erőszak. A múlt héten pedig Orbán Viktor hasonlította a Capitolium elleni véres trumpista támadást az ellenzék 2018-as rabszolgatörvény-ellenes tiltakozásához. Ezek szerint ebben az értelemben bizonyosan helytelenül.
