…mert van, aki egy szál ruhában menekül ide…
Volt egyszer hol nem volt, no, nem az üveghegyen túl, hanem csak itt Magyarország közepe táján, egy lelkes kis baráti csapat, – aki éppen azon mesterkedett, hogy csatlakozhasson ahhoz a világszervezethez, amely megalapítása óta már sok-sok ezer embernek nyújtott segítő kezet. Ők a leendő Rotarysok, elhatározták, hogy bár a pandémia mindent, de mindent megnehezített a világon, nem hagyják kedvüket szegni, mert ebben az időszakban kél ám el igazán a segítség.
Mindössze rövid három hét állt rendelkezésükre, így serényen neki fogtak a szervezésnek. Elhatározták, hogy az idén azoknak nyújtanak segítséget, akik nem lehetnek saját otthonukban a szeretet ünnepén, mert most a sorsuk sokkal rosszabbra fordult.
És lám a hívó szóra megmozdultak az emberek! Nyugdíjas néni telefonált, hogy elfogadják-e a segítséget, ha Ő „csak” kétezer forintért tud élelmiszert vásárolni? Bizony az a kétezer forintnyi élelem egy-egy csonka családnak itt nagyon sokat jelent, hiszen vannak itt olyanok, akik egy szál ruhában menekültek a bántalmazó elől. Gyűltek a könyvek, a játékok, a gyermek és felnőtt ruhák, az élelem, a tisztítószerek, a háztartási eszközök. Elkezdődött a csomagolás, szelektálás.
Ma pedig, Advent, azaz az ünnepvárás negyedik vasárnapján, az autók felsorakoztak és a ládák, csomagok, dobozok, zsákok megtöltötték a csomagtartókat, és az ajándékokat elszállították a Családok Átmeneti Otthonába, ahol negyven szülő és gyermek él.
Roszik Ágnes, a Tessedik Sámuel Szeretetszolgálat vezetője, megilletődve vette át az adományokat, s örömmel mondta, hogy ebből még a nevelőszülőknél lévő gyermekeknek is bőven jut majd.
A mesének pedig itt nincs vége, sőt még csak most kezdődik, mert a lelkes Rotary-s csapat: Mandzákné Tarnavölgyi Judit, Tóth Lászlóné, Robert Patruna, jómagam – e sorok írója – és segítőik, elhatároztuk, hogy ezt a szép hagyományt örökre megőrizzük. No, nem csak azért, mert „a jókedvű adakozót szereti az Isten”, hanem azért mert nincs jobb dolog a világon annál, amikor olyanoknak tudunk segíteni, aki önhibájukon kerültek ebbe a helyzetbe.
Orosz B.Erika
Fotó Orosz László
