A két lépésben, szeptemberben és novemberben bevezetett járatsűrítésekkel minden létező és hadra fogható fővárosi járművet forgalomba állítottak a BKK és a fővárosi közlekedési szolgáltatók. A gyakorlatban rendelkezésre álló maximális járműszám maximális kihasználásával, a jelenlegi helyzetben bevethető összes járművezető foglalkoztatásával a közlekedési cégek elérték a plafont. Ugyan a novemberi járványügyi szigorítások óta városszerte ismét csökken a járatok kihasználtsága, a Fővárosi Önkormányzat, a BKK és a szolgáltatók számára továbbra is az a legfontosabb, hogy biztonságosan lehessen utazni Budapesten. Ennek érdekében természetesen együttműködik a járatsűrítésekről ismét félrevezető információkat kijelentő Fővárosi Kormányhivatallal is.
Ahogy a Budapesti Közlekedési Központ múlt pénteki közleményében már leszögezte: nem igaz, hogy a társaság nem hajtotta végre a Magyar Kormány járatsűrítésre vonatkozó döntését, és hogy nem adott át ezzel kapcsolatban dokumentációt a kormányhivatalnak. A BKK éppen a pandémiás helyzetre való tekintettel már szeptember óta az iskolai időszakban érvényes menetrendnél is sűrűbben indítja járatait, a hivatal kérése alapján pedig november óta a létező legnagyobb kapacitással nyújt szolgáltatást: forgalomba állítottak minden létező budapesti autóbuszt, villamost, trolibuszt és metrószerelvényt.
A kormányhivatal újabb félrevezető állításai
A budapestiek félrevezetésére alkalmas ezeket az intézkedéseket úgy értelmezni, hogy „a BKK 300 vonalának mindössze 9 százalékán” döntött járatsűrítésről. A BKK közlekedésszervezőként pontosan tisztában van azzal, hogy a hadra fogható plusz járműveket mely vonalakra célszerű forgalomba állítani. Ezek azok az úgynevezett gerincvonalak, amelyek a legnagyobb kihasználtsággal közlekednek Budapesten: az M3 és az M4 metró, az 1-es, a 4-es, a 6-os villamos, a budai fonódó villamoshálózat vonalai, a Rákóczi úti tengelyen közlekedő buszjáratok, valamint a nagy kerületközpontokat, lakótelepeket kiszolgáló járatok, így a 9-es, a 23-as, a 31-es, a 32-es, a 85-ös, a 95-ös, a 105-ös, a 151-es, a 159-es busz, illetve a 76-os és a 79M trolibusz.
Szintén félrevezető azt állítani, hogy az M3 metró pótlása miatt „feleslegesen” vontak el 100 autóbuszt a járatsűrítésektől. A metró belvárosi szakaszán jelenleg is zajlik a felújítás, az állomások, üzemi és szolgáltatóhelyiségek és egyes alagúti szakaszok is szét vannak bontva, azaz a vonal egyáltalán nem alkalmas metróközlekedésre.
Minden jármű forgalomban van Budapesten
A fővárosban november óta a létező legnagyobb kapacitást nyújtják a közlekedési szolgáltatók: forgalomba állítottak minden létező budapesti autóbuszt, villamost, trolibuszt és metrószerelvényt. Az eleve 9 óráig nyújtott reggeli és a 19 óráig nyújtott délutáni csúcsidei menetrendbe integrált plusz járatok a lehető legsűrűbb menetrend szerint közlekednek. A járművek ráadásul – az M4 metró kivételével – járművezető nélkül nem mozdulnak. Márpedig a turizmus pandémiás helyzet miatti leállásához kapcsolódóan ugyan autóbuszvezetőkből jelenleg nincs hiány a szolgáltatóknál, ugyanez sajnos a járványügyi helyzet miatt nem mondható el a BKV villamos- és metróvezetői állományáról.
A BKK és a szolgáltatók tehát valóban a maximális kapacitással üzemeltetik a közösségi közlekedést Budapesten. A jelenleginél sűrűbb szolgáltatást már csak akkor lehetne nyújtani, ha a főváros azonnal új járművekhez jutna, azok közlekedtetésére elégséges járművezető volna, a járművek üzemeltetésére – üzemanyagra, karbantartásra – pedig további anyagi forrás állna rendelkezésére.
Kettős mércével mért szolgáltatók
Ahogy a BKK korábban is közölte, a Volánbusz a BKK által biztosított 1200 autóbusz mellett további 140 buszt biztosít a budapesti helyi közlekedésben, olyan meghatározó vonalakon, mint például a Széll Kálmán térről közlekedő 22-es vagy az Örs Vezér térről Rákoskeresztúr felé közlekedő 169E járaton. Ennek ellenére a Volánbusz semmilyen módon nem veszi ki a részét budapesti járatsűrítésből, sőt éppen a kormányrendeletre hivatkozva nem növelte a Budapesten közlekedő 140 autóbuszának a kapacitását. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelését teljesítő társaság értelmezése szerint az autóbuszaik feladata nem a Budapest belterületeinek, hanem a „hosszas környéki szakaszoknak” a kiszolgálása. Ennek ellentmond a társaság október végi bejelentése, amely a legutóbbi Volánbusz-flotta bővítéskor hangzott el, és amelyben a cég hangsúlyozta, hogy Budapest közlekedését segíti majd az újonnan forgalomba állított 30 kékszínű autóbusz.
A kormányrendelet, amelyre hivatkozva a Fővárosi Kormányhivatal további járatsűrítést kér Budapesten, előírja: a fővárosban, valamint a megyei jogú városokban a helyi közösségi közlekedést végző társaságoknak járatsűrítési tervet kell készíteni. A BKK értetlenül áll azelőtt, hogy Budapesten a helyi hivatal a jelentős járatsűrítést sem fogadja el, míg van olyan megyei jogú város, ahol ugyanezen kormányrendelet hatálya alatt e hét elejétől a tanszüneti menetrend szerint, azaz az eddiginél ritkábban indulnak a járatok.
A BKK és a fővárosi közlekedési szolgáltatók számára – fenntartva az eddig leírtakat – természetesen továbbra is az a legfontosabb, hogy biztonságosan lehessen utazni Budapesten. Ennek érdekében természetesen együttműködik a Fővárosi Kormányhivatallal, és minden szükséges információt megad számukra.
