Veszélyes és agresszív betegségként tartják számon a tüdőrákot, mely évente mintegy nyolcezer ember haláláért felelős. Hamarabb felismerve a kórt, a betegek több mint felének esélye lenne a túlélésre.
Az utóbbi másfél évtizedben ugyanis különösen felgyorsult a tüdődaganat terápiájának fejlődése. A modern eljárásokkal – köztük a célzott daganatterápiás módszerekkel és az immunterápiával – már az előrehaladott stádiumban lévő betegek életét is egyre többször tudják megmenteni az orvosok. A tüdőrák új kezelési lehetőségeiről is szó lesz a Semmelweis Egészség Napok november 26-i alkalmán.
A tüdőrák gyakori daganatos betegség, amelyet sokszor túl későn, előrehaladott stádiumban fedeznek fel, amikor már nem, vagy csak nagyon nehezen gyógyítható. Hazánkban évente körülbelül nyolcezren veszítik életüket a kórban. Különösen a több évtizede dohányzók veszélyeztetettek, hiszen a tüdőrákos betegek nyolcvan százaléka erős dohányos, ezért nekik mindenképpen fontos lenne a rendszeres tüdőszűrés – mutat rá dr. Losonczy György onkológus-tüdőgyógyász. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint szűréssel sok beteg diagnosztizálható a korai stádiumban, amikor még nincs áttéte a daganatnak, éppen ezért tartja örömtelinek a tervezett országos tüdőrákszűrési program elindítását kis dózisú CT-vel, az 50 feletti dohányzókat is bevonva a népegészségügyi szűrésbe. A korai stádiumban ugyanis operációval vagy sugárterápiával a beteg teljesen meggyógyítható – mondja a professzor.
Az elmúlt években azonban az előrehaladott, áttétes daganatok – amilyen az esetek kétharmada – terápiájában is jelentős előrelépés történt. A szakember úgy véli, szinte egyik félévről a másikra is érzékelhető a szakterület fejlődése, ami különösen az elmúlt 15 évben gyorsult fel.
A Semmelweis Egészség Napokon az onkológus-tüdőgyógyász professzor bemutatja a legeredményesebb terápiákat, köztük az úgynevezett célzott daganatterápiás módszert is, amelynek lényege, hogy a patológusok a tüdődaganatból vett szövettani minta alapján meg tudják mondani, a tüdőrákban van-e olyan molekuláris hiba vagy mutáns molekula, amely felelőssé tehető a daganat növekedéséért. Az esetek 15 százalékában ugyanis fellelhető ez a molekula, így lehetőség van, hogy a betegek kemoterápia helyett olyan tablettát kapjanak, ami célzottan csak erre az egy kórosan működő, sejtnövekedést közvetítő fehérjére hat – magyarázza a professzor.
A konzultációs lehetőséggel egybekötött prezentációban emellett szó lesz az immunterápiáról is, ami az utóbbi 5-6 év átütő újdonsága volt a tüdőrák kezelésben. A tüdőráksejtek általában védekezni tudnak az ellen, hogy a szervezet saját immunrendszere kilökje a rákos sejteket, ám most már elérhetőek olyan gyógyszerek, amelyek a tüdőrákot felismerhetővé teszik az immunrendszer számára, ezzel ösztönözve a szervezet saját védekező rendszerét a daganat növekedésének leállítására.
Ezekkel a gyógyító eljárásokkal az előrehaladott tüdőrák lényegében egy halálos betegségből krónikus betegséggé “szelídíthető”. Az újfajta gyógyszerekkel áttétes tüdőrákból is vissza lehet hozni a betegeket – összegzi a tüdőgyógyász professzor.
A 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának november 26-i eseményén az előadások ingyenesek, de regisztrációkötelesek.
A részletes program és az előadások regisztrációja ide kattintva érhető el. https://semmelweis.hu/250/semmelweis-egeszseg-napok/asztma-allergia-covid-19-kozpontban-a-tudo-betegsegei-november-26/
Borítókép (illusztráció): Adobe Stock; fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
