A 2020. októberi árhullámot kiváltó csapadék értékek, a 2010. június elejei mennyiségeket idézik, azzal a különbséggel, hogy akkor a rekordárvizet megelőzte egy kisebb árhullám, ami a befogadó medreket már feltöltötte, most pedig kevés víz volt a mederben.
2010
A 2010. évi árhullám a Sajó-Hernád és a Bódva völgyében, az állami kezelésű védvonalakon
történő védekezési munkák ellátása mellett, 29 település esetében volt szükség műszaki
segítségnyújtásra. A Sajó mentén 7, a Hernád mentén 14, a Bódvánál pedig 8 település kért
műszaki segítséget a vízügyes szakemberektől. Valamennyi állami kezelésű védvonal esetében
szükséges volt töltésmagasítási munka is, illetve ideiglenes védműveket is ki kellett építeni. A
védekezési erőforrások biztosítására az Országos Műszaki Irányító Törzsnek, a nem védekező
Vízügyi Igazgatóságokról kellett erőforrásokat átvezényelnie.
A 2010. évi védekezési munkák során, mintegy 1.076 ezer db homokzsák
beépítésére. A védekezési költségek pedig meghaladták a 2,15 milliárd Ft-ot.
Fejlesztések 2010-2020
A Sajón a 2010. évi árhullám levonulása idején, csak 1 település rendelkezett települési
körtöltéssel. A 2010. évi árhullám követően, 6 településen épült ki települési körtöltés. Az
újonnan kiépült töltések hossza: 22,137 km. A töltések mellett, 4550 m hosszban
épült ki árvízi lefolyást segítő vápa is, mely Miskolc és Felsőzsolca települések
árvízvédelmét látja el, ha szükséges.
A Hernád mentén, a 2010. évi árhullámok levonulása idején 7 település rendelkezett települési
körtöltéssel. A 2010. évi árhullám követően, összesen 6 településen épültek ki az akkori
mértékadó árvízszintre az újonnan megépült települési körtöltések, melynek hossza
10,583 km.
A 2010. évi árhullámot követően, a Bódva völgyében is jelentős fejlesztések történtek.
Megépült 3 darab szükségtározó: Bódvalenkén, Bódvarákón és Bódvaszilason; továbbá 4 darab
völgyzárógátas záportározó: Hidvégardón, Bódvaszilason, Edelényben, Szendrőládon mintegy
5 millió m3 kapacitással.
2020
A 2020. évi árhullám esetében csak 1 Sajó menti település (Sajóecseg) kért operatív
segítséget a vízügyi szakemberektől.
2020-ban egyetlen Hernád menti településnek sem volt operatív műszaki segítségre szüksége.
A 2020. évi árvíz során, a Bódva mentén, csak 1 település (Szendrő) esetében vált
szükségesség műszaki segítségnyújtás.
Töltésmagasításra, az állami kezelésű védvonalakon csak 1 helyen, a Hernád mentén,
Gesztely és Ócsanálos között volt szükség. Az ideiglenes védmű megépítésének célja az volt,
hogy a Belegrádi csúcsvízmű területéhez tartozó ivóvízbázis biztosított legyen. A 2020. évi
védekezési költségek mintegy 205 millió Ft-ot tesznek ki.
Láng István, az Országos Műszaki Törzs vezetője a sajtótájékoztatón elmondta:
„Bár a 2020-ra tervezett 10 éves árvízi megemlékezés a pandémia miatt elmaradt, a
vízrendszer maga emlékeztette a vízügyi ágazatot 2010-re.
A Sajó-Hernád-Bódva vízrendszerén mindenhol érzékelhető volt a fejlesztések hatása.
Lényegesen kevesebb dolga volt a szakembereknek, mivel jóval kevesebb kritikus helyzet
alakult ki. A két árvízi védekezést elemezve, hangsúlyozta, hogy a települési körtöltések, illetve
a szükség- és záportározók megépítésével, az állami védvonalak fejlesztésével jelentősen
növekedett a térség árvízi biztonsága. A fejlesztések egyértelműen hozzájárultak a 2020. évi
sikeres védekezéshez. A védművekért felelős Önkormányzatok és a Vízügyi Igazgatóság
sikeresen kezelték a most levonuló árvizet. A fejlesztéseket tovább kell folytatni, az
elégtelen biztonságú védműveket még ki kell építeni. Ugyanakkor az árvíz rámutatott
arra, hogy a fejlesztések arányaiban hangsúlyváltás szükséges. A védművek befejezése mellett
nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az árvízszintek ne emelkedjenek tovább, mert akkor
a kiépült rendszerek ismét elveszítik biztonságukat. A nagyvízi mederben kialakult akadályokat
fel kell számolni. Sajószentpéteren a vízszint 5 cm-re közelítette meg a 2010. évi rekordot
annak ellenére, hogy mintegy 30%-al kevesebb víz érkezett. Ez egyértelműen káros
mederakadályra utal, ami veszélyes, és megszüntetendő.
Ezért a következő évtizedben a fejlesztések fókuszába a nagyvízi meder megfelelő
kezelése kerül, hogy a levonuló árvizek helye biztosított legyen, az árvízszintek
növekedése megálljon. A Sajó-Hernád völgy, beleértve a Tisza befogadó szakaszát,
mintaterülete lesz a nagyvízi meder új típusú kezelésének. Vannak már kijelölt
mintaterületeink, ahol egyaránt sikerült növelni az árvízlevezető képességet, és a táj ökológiai
értékeit, biodiverzitását. Olyan fejlesztéseket kívánunk tudományos alapokon megvalósítani,
amely az árvizek biztonságos levezetése mellett növelik a táj vonzerejét, élhetőségét,
természetvédelmi értékeit.”
